Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Egészségügy

személy halt meg pestisben. A kormánybiztos, a felcser és a fertálymesterek a betegeket még egyszer felülvizsgálták.

120 A járvánnyal kapcsolatos költségekre a város 1854 forintot kapott. Ezt az összeget, mint rendkívüli bevételt, a kamarási pénztárba tették. Az elszámolást csak 1752-ben terjesztették fel.

12

' A francia háborúk ismét magukkal hozták a különböző járványokat. 1790-, 1798- és 1800-ban kisebb pestisjárvány sújtotta a várost. A magánorvosokat kötelezték a járványos betegség azonnali jelentésére; a városi orvos ezt a tanácsnak adta tovább.

128 1806 januárjában a városi orvosok ,,a beteg katonákkal kapcsolatos járványról" jelentettek. A város Schram Ferenc budai főorvost kérte meg „az egészségügj' megvizsgálására". Ennek eredményeként újból kötelezték az orvosokat a jelentéstételre, a halottak összeírására. Megtiltották —• különösen a zsidóknak, használt ruhákkal — a házalást. Az egészségügyi táblázatok elkészítése a városi kancelláriát annyira elfoglalta, hogy a jegyzőkönyvek tisztázására és az egyéb kiadványok készítésére nem maradt idő. A tanács ezért napidíjasokat alkalmazott. A lakosság között a helytartótanácstól érkezett 800 példány egészségügyi utasítást osztották ki. 1806 májusában már „nyavala elmúltáról" szólnak a források. Az orvosok és seborvosok jutalmat kaptak terhes munkájukért.

1211 1809—1810-ben újabb — idegláz (Ferbis nervosa) — járvány tört ki. A városi orvos javaslatára a tanács még az egészséges katonákat is megpróbálta elkülöníteni a lakosságtól és ügyelt arra, hogy a katonai kórház csak gyógyultakat bocsásson ki. Az orvosok 100, a seborvosok 50 forint jutalmat kaptak a járvány elmúltával.

130 Az 1831. évi kolerajárvány első híre a helytartótanácstól jött, „miheztartás végett, a Galíciában uralkodó epemirigy elhárítására". Az előző év augusztusában a városi főorvos már jelentett hideglelésről. A tanács akkor elrendelte, hogy a hideglelősök maradjanak otthon, vizet ne igyanak, hanem bort vagy patikavirág-teát.

131 1831-ben — miután a kolera miatt a sörivás megszűnt — a serfőzés bérlője a bérleti díjból engedményt kapott. A betegeket akkor is ingyen vették fel a városi kórházba, ha vidékiek voltak. A fenyegető nyomorúság megakadályozására a tanács szorgalmazta a gabona csűrbe hordását. A járvány alatt Ybl Miklós kereskedő szállított különböző szereket a szegények gyógyítására.

132, 1831-ben, mivel a fenyegető epekórság miatt a városnak nagy számú őrt kellett kiállítani, a tanács „a polgárokat katonai rend alá vette". Ez azt jelentette, hogy azokat, akik polgári mesterséget űztek, a polgárőrséghez tartozónak minősítették. Őket állították azután — a polgárőrség egyenruhájában — a sorompókhoz és a mellékutakhoz.

133 1832 augusztusában a főorvos jelentette, hogy „a hír szerint Pesten és Pápán uralkodik az epemirigy". A tanács erre elrendelte, hogy a lakosság ne egyen sárgadinnyét és éretlen gyümölcsöt. Ezek árulására a kapitányi hivatal ügyelt.

13

'

1 1836-ban újabb kolerajárvány tört ki, de csak kevesen betegedtek meg. A tanács a „kiütésről szóló jelentés elküldését felfüggesztette". Ebből az alkalomból az 1832. évi intelmeket ismételték meg. Az epemirigy elleni előintézkedésekről korszakunkban utoljára 1848 augusztusában olvasunk.

135