Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

A város csinosítása

\ A VÁROS CSINOSÍTÁSA Kommunális ügyekkel a városi önkormányzat — ha nem is ezen elnevezés alatt — az ősidőktől kezdve foglalkozott. A várfalak, városfalak fenntartása, a városi középületek építése és tatarozása, utak, hidak, kutak karbantartása, a köztisztaság megszervezése, az építésrendészet, majd a XIX. század eiső felétől kezdve a városrendezés és -szépítés, a közvilágítás, mind alapvető feladatként jelentkeztek. így érthető, hogy a kommunális tevékenység fontos helyet foglalt el a városi tanács munkájában. Katonai épületek fenntartása Természetes dolog, hogy a városok oltalmazták az őket körülvevő vár- vagy városfalat. Nyitra város 1598-ban, Sopron 1662-ben, Nagyszombat 1684-ben, Pozsony a polgárjog elvesztésének terhe mellett tiltotta a várfal megbontását (pl. ajtó, ablak vágását). Szentgyörgyön 32 forint büntetés várt a várfalat rongálóra.

1 A magyarországi várak lebontása már 1699-ben felmerült; 1701-ben fogtak hozzá, de csak 1702-ben indult meg igazán. A pénzt a magyarországi kamarák adták, de a munkásokat a megyék fizették. Fehérvár 1702ben még valóságos vár volt, két körönddel és főkapuval, kockakőből épült falakkal, vizekkel, mocsarakkal körülvéve, úgyhogy a szakértők szerint csak kiéheztetéssel volt bevehető. A külvárosokat sánc vette körül. A lerombolás 1702-ben kezdődött meg és részben 1703-ban be is fejeződött. Fz utóbbi évben a bécsi katonai számvevőség a lerombolás költségeinek számláit is megkapta.

2 A következő két évben ,,a városlakók sokat dolgoztak, hogy a lerombolt helység ismét védhető legyen". Vagyis a város lakossága, tekintettel a háborús időkre, helyreállította a falakat. így érthető az, hogy ezek az 1730-as években még mindig teljesen épek. 1735-ben a katonai parancsnok javaslatára a két várkapunál két kiskaput vágtak, ahol a gyalogosok 9 óra után is kimehettek. 1736-ban a bécsi kamara Fehérvárt még mindig a ,,Festung"-ok között tartotta nyilván." A későbbi években a falak fenntartása a városnak már inkább terhet jelentett. Az 1760-as évektől kezdve állandó a panasz a költségek miatt. ,,Az adózó nép, mely a beszállásolást is elszenvedi, nem tudja ezt a terhet magára vállalni" — írta a tanács. 1769-ben a falak annyira