Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Egészségügy

Budai külvárosba külön bábát alkalmaztak, akinek „szegénynek-gazdag­nak egyformán kell segítenie''/' 8 1754-ben a Belvárosban és a Budai külvárosban sok panasz volt a bábákra, ezért a tanács Bécsbe írt egy tanult bábáért és egy kisegítőért. A következő évben ehhez még hozzátették, hogy „sok szerencsétlenség történt már szülő nőkkel a bábahiány miatt"; ezért még egy bába alkalma­zását határozták el. 1756-ban már a bábakisegítő is működött a városban. A bába a Caraf fa-házban kapott szállást. 1763-ban, amikor elhalálozott, a város két-három hétre Luzsényszky grófnőtől kért kölcsön egy bábát/'" Az uralkodónő 1763-ban rendelte el, hogy „minden városban feleske­tett, a városi pénztárból fizetett bábákat kell alkalmazni". Az ezt követően felvett bábák már három évig tanultak és egy városi bizottság (esetleg a városi orvos) előtt tettek vizsgát. Fizetése ekkor már a természetbenieken kívül 70 Ft. 1769-ben a Belvárosban két bába volt; az egyik Bécsben tanult, a másikat három évi gyakorlat után a városi orvos vizsgáztatta le. A külvárosokban, a belvárosiaknak alárendelve, négy bába működött, akik a nehezebb szüléseknél asszisztensként szerepeltek. Nehezebb esetekben a városi orvost hívták. 50 1770-ben a tanács elbocsátotta a városi bábát, mert többszöri intés ellenére sem javította meg életmódját". 1784-ben két vizsgázott és négy kisegítő bábáról olvashatunk a forrásokban. A szegény asszonyok ápolá­sáért a városi pénztártól kaptak térítést. 1790-ben az egyik fehérvári városi bába Somogy megyébe került át, miután a város az életviteléről bizonyít­ványt adott ki. ül A XIX. század elejétől a városban letelepedni akaró bábaasszonyok, ha oklevelüket bemutatták, az engedélyt minden korlátozás nélkül meg­kapták. Sokat nyomott a latban a városi orvos ajánlása. Az 1808—1809-es években, amikor a városban sok katonaasszony volt, a bábák kötelességévé tették ezek ellátását is/' 3 1817-ben, a seborvos céh biztosának javaslatára, a tanács beszerezte a „Szülést elősegítő tudomány és mesterség" című könyvet, amelyet nem­csak a bábák, hanem a seborvosok figyelmébe ajánlott. 53 Az 1820-as évektől a városi bábái állásokat előléptetés útján töltötték be. 1823-ban pl. az új bába az elhalt állását és fizetését kapta meg, a töb­biek pedig előbbre léptek a ranglétrán. Üresedés esetén a városi orvos hívta fel a tanács figyelmét, hogy „a bábák előmenetelét el kell intézni". Ilyenkor „a bábák sor szerint előléptek", az újakat mindig az utolsó (leg­alsó) bábái fizetésre vették fel. 54 Patika A gyógyszertárat először 1701-ben említik a források, amikor Sélyi János patikust felmentették a porció alól, mert a várost gyógyszerekkel látta el. A következő évben egy polgárt arra kötelez a tanács, hogy a vá­sárolt gyógyszerek árát (4 forintot) fizesse meg a patikusnak. 1706-ban — mivel a háborús időkben többen meghaltak a tanácsosok közül — gróf Nádasdy tábornok javaslatára, a tanács Malláth Ferenc polgári gyógysze­részt nevezte ki tanácsossá. 1714-ben Grimbtner János Józsefet kérésére felvették — egyelőre fizetés nélküli — patikusnak, azzal az ígérettel, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents