Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Egészségügy

1772-től Pölöskei Ferenc, Országh János, Szombathelyi József és Balogh Ferenc seborvosokról tudunk. 1773-ban vették fel városi seborvosnak Hübner Ignácot; polgárjogot a következő évben nyert. Az 1780-ban a városban működő hat seborvos közül háromnak volt egyetemi képzettsége (rövidebb ideig — két évig — hallgattak előadásokat, mind a medicusok). Üj seborvos működését a céh meghallgatása után engedélyezte a tanács. Ha soknak találta a számukat, újabb engedélyt nem adott ki; vagy előírta a szülészeti vizsga letételét is. A seborvosok csak a tanács által kijelölt házban praktizálhattak. Volt olyan seborvos, aki állatorvosi tanulmányokat is folytatott.

41 1790-től alkalmazták Amon Ignácot városi seborvosként. Kötelessége volt ,,a szegények szolgálata betegség esetén", erről időnként jelentéseket készített. Amonnak seborvosi, bábái és állatorvosi diplomája volt. A városi orvos alá rendelték, annak utasításai szerint dolgozott. Utódja Pál Mihály lett, aki egy „seborvos jussát" vette meg. Öt Ergovits Tamás seborvos, állatorvos, bába és szemorvos követte/'

3 1800-ban a seborvosok a tanácsülés előtt panaszkodtak, hogy a nagy kiterjedésű városban nem győzik a betegeket látogatni. A tanács többször szabályozta az általuk szedhető díjakat. 1821-től a helytartótanács megtiltotta olyan seborvosok gyakorlatát, akik bábái és marhaorvosi tudományokat nem tanultak/

3 Legfontosabb feladatuk, 1760-tól kezdve, a városi orvos utasítására és felügyelete alatt végzett halottvizsgálat és boncolás, amit a tanács beosztása szerint, felváltva végeztek. A vizsgálatért a város által megszabott taksát szedték/'' Korszakunk vége felé jelentek meg a tiszteletbeli városi sebészek, akik a fenti munkákat (későbbi alkalmazás reményében) városi fizetés nélkül végezték/''' A seborvosok mellett fürdősök is gyógyítottak a városban. 1718-ban Flahker András városi polgár, fürdős és seborvos panaszt tett a magyar borbély ellen, „aki kötést alkalmaz és gyógyít". A tanács 6 forintra büntette. 1725-ben Ifflinger Mihály seborvos egy özvegyasszony-fürdős házát vette meg és telepedett le a városban. A fürdősök között találjuk a 1740-es években Amon Fülöp Jakabot. 1745-től a város már nem növelte a fürdősök számát, erre csak az 1830-as évektől került sor/

13 A lakosok nemcsak a helyi fürdőket használták, hanem Füredre is jártak. 1786-ban hirdette ki a tanács a „Füredre gyógyfürdőzés céljából utazók tudomására a lakás és étkezési taksát". Ezt a városkapura is kiszögezték. 1830-ban Say Ferenc városi főorvos utazott 14 napra „egészsége fenntartására", a füredi fürdőkbe/'

7 Bába Városi bábáról 1716-tól kezdve vannak adataink, ekkor Fischer Anna Katalin volt a bába. 1721-ben a tanács új bábát alkalmazott, de „az öreg bába tovább dolgozhat mindaddig, amíg valaki is bizalommal lesz hozzá". 1734-ben Mórról hoztak bábát a városba. 1737-ben fizetése 40 forint, 10 forint szálláspénz, hat mérő kevert gabona és két mérő búza. Az akkori bába, Leicht Erzsébet, a bécsi orvosi fakultáson tett vizsgát. 1746-tól a