Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
Egészségügy
ségekről, vagy véleményt mondott városi tisztségviselők egészségi állapotáról (hogy szükséges-e helyettesítésük).' 5 ' 1 Új feladatként jelentkezett 1804-től kezdve a himlőoltás, amikor a helytartótanács hívta fel a figyelmet: „Ajánlani kell a népnek a már több éve bevált himlőoltást". A felhívás ellenére csak 1810-ből vannak adataink, hogy a népet minden lehetséges módon biztatják: gyerekeiket vigyék oltásra. Ezt a plébánosok is kihirdették. 3 "' A himlőoltással a tanácsülés rendszeresen foglalkozott, sőt 1815-től — a polgármester elnökletével — külön küldöttség is működött. 1822-ben, amikor „a himlő uralkodni kezdett a városban" és nem volt elég ,,jó méreg", a városi seborvos a pesti Universitasról hozott. 1823-ban egy gyerek beoltásáért az orvos 15 krajcárt kapott. 1827-ben 411 gyereket oltottak be. 1832-től az iskolák elöljárói minden iskolás gyerek szülőjétől va gy gyámjától igazolást követeltek, hogy a gyerek átesett a „himlőzésen", vagy „foganatosán" beoltották. 3 ' 1 A francia háborúk, katonák és hadifoglyok hatására elterjedt bujakór leküzdése az 1810-es évektől kezdve állandó gond. A helytartótanács 1817-ben elrendelte, hogy „a katonasággal kóborló, szolgálaton kívüli fehér személyeket, akik a katonaságot nyavalyával fertőzik, szolgálatkeresésre szólítsák fel; a vidékieket pedig a szülőföldjükre utasítsák. A veneresben lévőket a város költségén kell meggyógyítani és jobb életre kötelezni." Tíz év múlva még mindig arra intették az orvosokat, hogy különösen ügyeljenek a buja betegségek kiirtására. Az ilyen személyek megvizsgálásánál mindig egy orvosnak is jelen kellett lennie. Dajkának senkit sem lehetett vizsgálat nélkül felfogadni. 1835-ben a rabok és a befogott személyek között sok bujanyavalyában szenvedőt találtak; kezelésükhöz a gyógyszert a város fizette ki. 37 Másik előforduló betegség a kutya harapása által okozott veszettség volt. Ennek megelőzéséről a városi orvos már 1794-ben feljegyzést készített. Szerinte a veszettséget elősegítette a nagy meleg. Az értekezést „az egészség fenntartására ügyelő bizottság" tárgyalta meg. Az embert megmaró kutyát még akkor is agyonlőtték, ha nem volt veszett, „hogy többet ne marjon meg". 1827-ben az orvos — a kutyák elszaporodása miatt — javasolta, hogy ,,a gyöpmester minden felesleges kutyát emésszen el". 38 Mindezeken kívül az orvosok a legkülönbözőbb egyéb munkát is végeztek. Gyűjtötték a füveket és ritka növényeket, természeti produktumokat. Ez utóbbiakról a pesti egyetem természetrajz tanárát, Schönbauer Józsefet kellett értesíteniük (1795). De végeztek az orvosok meteorológiai megfigyeléseket is. 3 ' 3 Seborvos Már jóval a városi orvost megelőzve működött Fehérvárott. 1710-ben, a járvány alkalmával, azt olvashatjuk, hogy a városi seborvos mellé két ápolónőt, két kocsihúzót, négy sírásót és egy halottvivőt vettek fel. 1742től Schwab Fülöp a városi chyrurgus. 1747-ben két seborvos és egy fürdős működött a városban. 1751-ben Panitz Pál volt a céh (Contubernium Chyrurgorum Albensium) tanácsi biztosa. 40
