Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Egészségügy

EGÉSZSÉGÜGY Városaink egy része már a XVII. században gondot fordított az egészségügyre. Pozsony 1636-ban előírta, hogy a gyógyszertárat az orvos és a tanács ellenőrizze. Kassán egész sor szabályrendelet született. 1668-ban megtiltották, hogy a patikában az istentisztelet ideje alatt aqua vita-t árusítsanak. 1697-ben a városban patika-inspektor volt, aki közreműködött a patika összeírásában, a legények és patikusok „meghitelezésében". 1708ban statútum mondta ki, hogy ,,a nemes tanács gondoskodjék a város patikájáról, és rendezze a doctor salariumát". A patikusnak viszont ,,az orvosságokat felettébb való áron" kellett adnia. 1710-ben Kőszegen a szegény betegek ingyen, a város számlájára kapták a medicamentumot. Nem adhattak viszont a patikusok és borbélyok olyan betegeknek, akik a professiojukon kívül estek, purgatiot vagy más orvosságot. Pesten a tanács megtiltotta, hogy az irgalmasokon kívül mások (pl. fürdősök, seborvosok) is adjanak a betegeknek gyógyszereket. „Ezt meg kell szüntetni, gyógyszert csak a patikusok adhatnak. A többitől el kell venni és a Dunába dobni".

1 A városi egészségügy tudatos szervezéséről, az egészségügyi igazgatásról tulajdonképpen a XVIII. század első felében nem beszélhetünk. Csak a helytartótanács felállítása, majd Mária Terézia felvilágosult reformjai hozták magukkal, hogy a szabad királyi városi és megyei önkormányzat szervezetébe beépült az orvos, seborvos, bába, patikus és megkezdődött a városi kórházi-szegényházi gondoskodás kiépítése. A továbbiakban ebben a csoportosításban ismertetem a városi önkormányzat XVIII—XIX. századi egészségügyi tevékenységét. Orvos Állandó városi orvos Fehérvárott az 1740-es évekig nem volt; ebben a korai időszakban is alkalmaztak azonban — feltehetően seborvosokat — inkább felcserként, mint orvosként. Az első ismert név Sitter János György, akit 1731-ben a szószóló hozzájárulásával „felvettek orvosnak". 1734-ben Pdivinyki városi orvos 40 forint fizetést és szállást kapott. Ugyanezt kapta utódja, Teibler Ferenc Xavér is, majd fizetését 1737-től 60 forintra emelték. 1740-től már Schuster József doktorral számol el a város, mivel több előleget vett fel, mint az évi fizetése volt. „Jó magatartásáért azonban nem kell visszafizetnie" — döntött a tanács.

2