Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Egyházak - Katolikusok

Ha a plébános a tisztét resignálta ezzel együtt le kellett mondania a hozzá kötött javadalmazásról is. Ezt tette 1835-ben Farkas Imre plébá­nos, akit kanonoknak neveztek ki. „Ezzel a városi plébániát és az ezzel összekötött világi javakat resignálja". 8 ' Vitára adott okot a plébánosok adófizetési kötelezettsége. 1789-ben Vaüand Ferenc kérte, hogy őt, valamint Baján Ferenc és Obermann Mi­hály segédpapokat mentesítsék a, hadiadó alól. A tanács a kérést nem tel­jesítette, „mivel a 600 forintos fizetés egyedül az övé". Kérésével a fő­ispánhoz utasították. A főispán elengedte a két plébános hadiadóját. A kö­vetkező évben újból kérniök kellett a mentességet. A plébános arra hivat­kozott hogy az összes kiadások levonása után csak 100 forintja marad, amiből képtelen a hadiadót fizetni. A tanács a plébánost a saját hatósá­gához utasította, de a megyétől jött a válasz: a belvárosi plébános, aki a fizetésén felül még 155 forint deputatumot is kap, fizessen; Szabó József budai külvárosi plébános, aki csak 300 forintot kap, mentes/' 1818-ben Ma jer József felsővárosi plébános, esperes kinyilatkoztatta, hogy sem ő, sem oskolamestere nem fizeti meg ezután a marháik után járó adót. „Amit befizettek, azt is visszakérik, mert ezt parancsolta nekik a püspök úr. Ha a város valamit keresni akar, azt keresse a püspök úron". A város válasza szerint a helybeli plébánosok jövedelmeit a leg­felsőbb helyen hagyták jóvá; ebben pedig nincs szó a szabad legeltetés­ről. Az adóösszeírók hiába mentek el a plébános házához, nem volt haj­landó az állatait bevallani. A város ezért a pozsonyi kamarához fordult. 87 A felsővárosi Szent Sebestyén templom pénztárának gondviselőjét, Hatzinger Jánost — a plébános kérésére — felmentették a katonai be­szállásolás alól, „mivel a pénzt magánál tartja, így ennek biztonsága is indokolja. A pénztárat minden fizetés nélkül vezeti, a templom dolgai miatt többször el kell mennie hazulról; így nem tud a beszállásolt kato­nákra ügyelni". 88 Canonica visitatio A városnak voltak kötelezettségei a canonica visitatiokkal kapcsolat­ban. Mindenekelőtt a városi pénztár fedezte a látogatás költségeit. 1754­ben pl. a látogató gróf Eszterházy esztergomi kanonok 6, komornyikja 1, titkárja 2 dukátot, a lakájok fejenként 2 és a kocsis 1 forintot kapott. A canonica visitation a városi tanács küldöttsége is részt vett. Erre a püs­pök külön meghívást küldött. Előfordult, hogy a választott községet is meghívták/ Az 1817. május 26-án a belvárosi plébánián tartott látogatáson Holl­ner Lipót bíró, Andrássy Antal polgármester, Vass János, Horváth János tanácsosok és Say István főjegyző vett részt. A látogatásról a tanács és a választott község június 13-i együttes ülésén számoltak be. Eszerint a plébániatemplom számára szükséges olaj, tömjén és gyertya költségeit eddig a katedrális viselte. Mivel a templom egyúttal belvárosi plébánia­templom is, így ennek pénztárából hozzá kell járulni a költségekhez. A templom fenntartása a várost és a káptalant közösen illeti. A püspök azt kívánta, hogy a nagyoltár feletti oratóriumban az ott összegyűlni szokott mesterlegényeket tartsák csendben. A tanács ezért egy mesterembert ren-

Next

/
Thumbnails
Contents