Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
Egyházak - Katolikusok
A városnak adódtak egyéb feladatai is a plébánosokkal kapcsolatban. 1716-ban pl. a tanács tűzte ki a plébániatemplom ajtajára a Vipauni káplán kiközösítésére vonatkozó pátenst. A pátens őrzését 12 fegyveres polgár felváltva látta el. Ezt először a városi katonai parancsnok nem akarta engedni, de mivel „a polgár katona is (der Burger auch ein Sóidat)", mégis hozzájárult,'A választott község előtt hirdették ki, hogy Vailand Ferenc Xavér plébános apát lett, Két tanácsos tolmácsolta neki a gratulációt, a köszönő levelet bemásolták a városi jegyzőkönyvbe. A plébános korábban, 1751 —1752-ben, a bécsi Theresianum professzora volt. 7 ' 1833-ban a város, a városi nép nevében, levélben köszönte meg Puretits tgnác szorgos fáradozását (32 évig volt plébános). A város adott tanúlevelet Matuska János belvárosi segédlelkész magaviseletéről is.' 4 A plébános javadalmazása A templomok és az épületek fenntartása mellett a plébános javadalmazása volt a városok legfontosabb kegyúri kötelezettsége. Ez mind az 1688-ban alapított belvárosi, mint az 1778-ban alapított felsővárosi plébániára vonatkozott. Az elsőben a városi kiváltságlevél, utóbbiban alapítás jogcímén. A plébánosi javadalmazás minden városban két részből, a kongruából (megállapított legkisebb lelkészi jövedelem) és a párbérből (egyházi funkciók ellátásáért adott szolgáltatás) állt. 75 A török utáni első plébános (Lajos Márton) fizetésével — és a plébániaház, a Péter—Pál templom és az Anna kápolna rendbehozatalára fordított összeggel •—• a város adós maradt. 1723-ban Kapicváry Márton tisztelendő 10 rajnai tallért (15 forintot) kapott ,,pro baccalaureatu". 1726ban Mayer György plébános egy miséért egy tallért, a kántor 30 krajcárt kapott. Emiatt konfliktus volt a tanács és a plébános között, mert korábban a díj csak 1 forint 30 krajcár volt. 7U 1773-ban 1375 forint egyházi bevételt mutatott ki a kamarás, ami egyházi földekből, stólából és tizenhatodból tevődött össze. Nagyobb bevételi források: a kripták, a harangozás és az almizsna. A plébániához 25 pozsonyi mérős szántó, 30 kocsi szénát termő rét és 300 urna bort termő szőlő tartozott. A stólához évi 400 keresztelést (á 35 dénár), 100 házasságkötést (á 50 dénár) és 400 temetést (á 50 dénár) számítottak. 7 ' 1778-ban, a felsővárosi plébánia alapításának évében, a két plébánia évi 1000 forintot kapott (ebből 666 forintot a belvárosi plébánia). „Ezzel az adózó népen könnyített a város, hogy kevesebbet kelljen annak adnia". A plébános ezen felül még 150 forint szálláspénzt kapott. 1789-ben a városban két plébános volt: fejenként 600 forint fizetéssel a városi pénztárból. Mindkettő egy-egy káplánt tartott, ezek fizetését ők fedezték. A belvárosi káplán a koszt mellett évi 80 forintot kapott a plébánostól. 78 1800-ban a belvárosi plébános kérte, hogy a felosztásra kerülő Kommendáns-rétje telkekből egy kertet és egy majort a plébánia is kapjon. A kérésről a tanács és a választott község együttes ülése kedvezően döntött: a kívánt telkeket a plébánia megkapta, tanácsi bizottság mérte és jelölte ki. A következő évben a telkek bekerítését is kérte a plébános.
