Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Egyházak - Katolikusok

járása által rendetlenség keletkezne". Az új óra hat hónap alatt „tökéletes jó szerekből", három évi jótállással, 800 konvenciós forintért készült el. A pozsonyi kamara a költségvetést jóváhagyta és csak azt kérdezte, hogy az özvegynek van-e jártas legénye ilyen óra elkészítéséhez. Az óra 1830ban készült el.

/,c 1848-ban Farkas Ferenc nagyprépost és káptalani helytartó felszólította a várost, hogy a templomban lévő nagyon elfoszlott papi ruhákat újabbakkal és díszesebbekkel cseréltesse ki. A város erre a céheket szólította fel.

47 1853-ban a belvárosi anyaegyházhoz tartozott/'

8 Szent István püspöki és parochiális templom, Szent József (szemináriumi) templom, Nepomuki Szent János (cisztercita) templom, Szent Imre (ferences) templom, Szent Anna (őrség) kápolna, Szentháromság (temető) kápolna. Felsővárosi (plébánia) templom 1739 januárjában Székesfehérvár város tanácsa kápolna építésére kért engedélyt a Budai külvárosban az esztergomi érsektől; hálából, amiért a pestis elkerülte a várost. Erre a célra a városi házipénztárból 600 forintot ajánlottak fel. A kompetens veszprémi püspök úgy látta jónak, hogy a fogadalmi kápolnát a Budai külváros közepén, a mészárszékkel szemben építsék fel. A szükséges felméréseket az év augusztusában elvégezték; az alapkövet 1739. szeptember 8-án helyezték el. Az építést Hatzinger Pál végezte. A későbbi adatokból arra lehet következtetni, hogy a fogadalmi kápolnát nem a régi, állítólag romos helyére, hanem a mellé építették. így egy ideig két kápolna létezett/'

9 Az építés 1742-ig tartott. 1741-ben Hessen Keresztély szobrász 44 forintot kapott a kápolna számára készített szobrokért. Walch Tamás palotai kőfaragómester 220 forintot és egy dukátot a fafaragásokért. A tanács kocsit biztosított, hogy a faszobrokat Palotáról Fehérvárra szállítsa. 1742-ben a főoltár elkészítésére a város 300 forintban Hessen Keresztéllyel és Mihics Antal helybeli asztalossal egyezett meg. A kápolna számára öntött harangot Győrben szentelték és 1742. június 12-én húzták fel a toronyba. A fogadalmi kápolna avatása körmenettel, misével és két prédikációval, 1742. Szent Sebestyén napján történt. A tanács kihirdette, hogy ,,az ünnepségeken minél több polgár és lakos legyen jelen". 1750-ben Kodelli József helyi polgár, festő, 50 forintot kapott az oltárkép festéséért.

50 A kápolnát — amelyet a forrás 1775-ben már „templom"-nak nevez — a város többször javíttatta — a készpénzen kívül — bádogot, fát, gerendát adott. A hívek többször kérték a bővítést; ehhez az engedélyt 1788ban magától az uralkodótól kapták meg. A leirat kézhezvétele után az egész tanács és a városi kőművesmesterek a Budai külvárosba mentek, a templom megtekintésére. Az építésről terv és költségvetés készült, amelyet a pozsonyi kamara 1788. november 24-én hagyott jóvá.

51