Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Egyházak - Katolikusok

A Budai külvárosi polgárok 1800-ban kérték a templom javítását és bővítését. A következő évben sürgették az építést; 1802-ben gyűjtést kezdtek erre a célra (volt olyan polgár aki 2000 forintot adott). 1806­ban már folyt az építés, a város a munkálatokhoz marhákat tartott. Az építkezés elősegítésére 1807. január 16-án a belvárosi templomban misét, majd körmenetet tartottak. A menetben 16 városi polgár lóháton vonult fel. 1809-ben a Szent Sebestyén templom előtti utat kövezték. Az épít­kezés 1814-ben már a vége felé járt; a város ebben az évben 1246 forint becsüértékért átvette a templom téglaégetőj ét. A felszentelést Vurum Jó­zsef püspök 1818. április 5-én tartotta. Erre Ma jer József felsővárosi plé­bános hívta meg a tanácsot, mint a templom patrónusát. A tanács szí­vesen tett eleget a meghívásnak. Horváth János, a polgárőség óbestere gondoskodott a céhek és a polgárőrök kiállításáról. 32 1822-ben a Szent Sebestyén lemjrtomot „coloniai kövekkel" rakták ki. A kőművesek a munkát, a város a meszet ingyen adta hozzá. 1825­ben merült fel toronyóra készítése. Erre a célra több polgár felajánlást tett, amit a város azzal fogadott, hogy „mielőtt ezt megajánlanák, a ta­nács látni akarja az azokra teendő költségek jegyzékét". Az ügy 1840­ben még mindig nem zárult le. Ekkor a felsővárosi hívek kijelentették, hogy készek a toronyórára adakozni. A munkát, hat évi jótállással, 1000 váltó forintért Németh Ignác órásmester vállalta. A város határozata: „A saját költségükön elkészíttethetik". 53 A templomot csaknem állandóan tatarozták, erre a célra a városban búzát és bort gyűjtöttek. 1836-ban kezdődött a két torony építése és a templom nagyobbítása. A terveket Fridi Károly rajzmester készítette. Az építéshez a város — szokás szerint — téglaégetőt bocsátott rendelkezésre. A követ a csúcsoshegyi kőbányából hozták. Az építkezés „főigazgatójává" a tanács Vass János tanácsost nevezte ki. 1838-ban a város a templom­építés kintlévő tőkéit felmondta, hogy az építés tőkehiány miatt ne álljon le. 1840-ben már azt jelentette Miskey Ferenc templomépítési biztos, hogy a torony felettébb megrepedezett. A kőfaragó munkáért 1842-ben még mindig adós volt a város Walch Antal kőfaragó özvegyének. 54 A templomot „juhász-templomnak'" is nevezték, mivel Szent Mihály napján nemcsak a megye, de az egész Közép-Dunántúl juhászai itt vettek részt misén, mielőtt ünnepelni kezdtek. 5 ' A templomhoz tartozó plébánia létesítését a hívek már 1743-ban kér­ték. Arra hivatkoztak, hogy — pap hiányában — sokan gyónás és áldozás nélkül halnak meg. A kérés teljesítésére Sélyei Nagy Ignác püspöksége idején került sor. 1777-ben a püspök azt írta: szorgalmazni fogja a plé­bánia felállítását, hogy a híveknek télen ne kelljen messzire menniök templomba. 1788-ban — a szegény népre és a városhoz fűződő kapcsola­taira hivatkozva — 1700 forintért és halj körmöci aranyért megvette plé­bánia céljára Fridrich József volt kapitány házát. A város 1779—1781 között 6652 forintos költséggel — hangsúlyozva, hogy a jus patronatus a városé — paróchiát és iskolát épített. 50 A plébániaházzal már 1792-ben bajok voltak; Szabó József külvárosi plébános egész panasz jegyzéket állított össze a rosszul rakott kemencék­ről, a falak állapotáról, a nagy sárról. 1802-ben a plébános az épület rossz állapota miatt a kórházi épületbe akart átköltözni. 1804-ben újból napi­renden volt a külvárosi parochia építése. 1806-ban végül is a tanács a FMTÉ 22 337

Next

/
Thumbnails
Contents