Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
Kultúra
Hanner Makárt a város 1815-ben nevezte ki muzsikaigazgatóvá, „tekintetbe vévén józan magaviseletét és iparkodását. Alkalma?; időben a fizetését is öregbíteni fogják". 1816-ban — Rozsovits Ferenc lemondásával — megkapta a városi első muzsikusi állást. 122 1819-ben vette fel a város — több jelentkező közül — a morvaországi Korhely Györgyöt orgonistának, mivel az ájtatosságoknál már három éve ingyen muzsikált. Hannár Makár karigazgató többször tett panaszt ellene goromba viselkedése miatt. 1838 novemberében hír nélkül elhagyta a várost, mire a káptalan és a város közös bizottságot alakított az állás betöltésére. A következő évben már azt olvashatjuk, hogy Korhely megtébolyodott. Helyére Berg Antal addigi másodhegedűs került, „aki a legügyesebb az orgonálásban". 123 Ünnep- és vasárnap, — a püspök kérésére — istentisztelet előtt, tilos volt a zene a városban. Ugyancsak tilos volt temetéskor „felesleges váltságokkal terhelni a népet". A muzsikusok egy-egy temetésnél fejenként 48 krajcárt kaptak. Vogel Miklós belvárosi tanító segédei viszont arról panaszkodtak, hogy „a nekik rendelt szobában nem lévén fűtés, ott lévő hangszereik megromlanak". Ezért a tanács egy vaskályhát állíttatott be a szobába. 124 A káptalan és a város részéről való kettős vezetés és fenntartás kérdéseinek a tisztázására az 1837. november 13—14-i tanácsülésen Farkas Ferenc éneklő kanonok is megjelent. A jegyzőkönyv azt mutatja, hogy még fennállt az az 1777. évi megegyezés, amely szerint az ének- és zenekar közös. Az ülésen kötött megállapodást Szigeti Kilián ismerteti alapvető művében, e helyütt csak hivatkozom rá. 123 1843-ban polgárőr-zenekart szerveztek. A szükséges költségeket a Pelikánhoz címzett táncteremben tartott álorcás táncmulatságból fedezték. 126 Itt kell megemlítenünk, hogy a város 1790-től orgonahúzót alkalmazott, aki kétévi kihordásra egy német dolmányt és adókedvezményt kapott. Az elaggott orgona-nyomót 1343-ban — a székesegyházi zenekarvezető kérésére — felvették az elaggott öregek intézetébe. 12 ' Hangszerkészítő a XVIII. században nem működött a városban, mindössze alkalmilag fordultak meg itt, mint pl. 1705-ben. Az első (1802) letelepedett hangszerkészítő Klauser Ferenc volt. 1828-ban telepedett meg Somogyi Alajos „orgonacsináló". Sokáig azonban nem maradt: két év múlva — mivel nyilván számítását nem találta meg — elköltözött a városból. Pedig hamarosan szükség lett volna rá: ugyanabban az évben bontották el az öregtemplomban lévő orgonát. Ujabb orgonacsináló (Bőhm Károly) 1835-ben jött a városba. 128 Az első muzsikatanító, akiről tudunk, Ortman Vitus, 1823-ban hagyta el a várost. 1834-ben Herder Henrik segédtanító kapott letelepedési és muzsikatanítási engedélyt. Három évvel később Liedl Lipótnak engedélyezte a tanács egy „hangász tanintézet" felállítását. 123 Mutatványosok A városi forrásokban felbukkanó első mutatványos — a színészek megjelenését jóval megelőzve (1725) — Gáspár János bűvész és kísérője,
