Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Kultúra

1760-ban a tanács újból foglalkozott a városi zenészekkel: elrendelte, hogy „a kórusvezető engedélye nélkül szolgálatot nem vállalhatnak és az utcán sem zenélhetnek". 1764-ben a három muzsikus — Christian Antal, Neichel Tamás és Breyer József — 10 forint fizetésemelést kapott, „mivel a fizetésükből nem tudnak megélni". 1768-ban — a kórusvezető ajánlására — vették fel Frank Vencelt városi zenésznek.

113 1770-ben a zenészek vonakodtak a jezsuita templomban is muzsikálni. Ezért tanácsi határozat kötelezte őket, hogy „ezután is adjanak zenés misét vasár- és ünnepnap a jezsuitáknál, amíg ez a tanácsnak tetszik". A külön ünnepségekért viszont külön juttatást kaptak. Éppen ezért idegen zenész — hegedűs, fúvós — a kórusvezető engedélye nélkül nem vállalhatott munkát a városban.

11

'

1 1772-ben Neichel Tamás és Bauer Gottfried zenészek egyezkedtek a bevételről. 1779-ben Christian Antal városi zenész helyére Rozsovics Ferenc addigi kántor került. Az új kántor a veszprémi Wagner Ferenc lett. 1788-ban a városi zenészek kérték a várost: forduljon a főispánhoz a növekvő drágaság, illetve a fizetésemelésük miatt. A tanács e helyett gabonajárandóságukat pénzben váltotta meg.

115 1790-ben Bauer Gottfriedet intette a tanács, hogy szorgalmasabban járjon templomba, „különben minden további nélkül leteszik állásából". Ez is közrejátszhatott abban, hogy Bauer főzenész (primarius musicus) még abban az évben lemondott az állásáról.

110 1793-ban •— a zenészek panaszára — a tanács megújította azt a korábbi határozatot, hogy — farsangkor -— a városba jövő idegen zenészek, főleg fúvós hangszerekkel felszerelve, a kórusvezetőnél kötelesek jelentkezni. Két évvel később a város a helybeli muzsikusokat intette kötelességük jobb teljesítésére. „Ha az istentiszteletről távol maradnak, a kórusvezető annyi napot vonjon le a fizetésükből, ahányszor mulasztottak".'

11

' 1799-ben Kaiser Ignác sípost vették fel az elhalt Spacirer Lőrinc helyére. A következő évben a belvárosi plébános fortepianóját a kórusvezetőre hagyta.

11S 1805-ben a meghalt Neichel Tamás helyét Hampl Ferdinánd vette át. Ugyanebben az évben vették fel trombitásnak (Kaiser Ferenc helyére) a morvaországi Mazura Ferenc Ágostont.

m A város 1805-ben négyről hatra szándékozott emelni a városi muzsikusok számát. A pozsonyi kamara azonban ezt nem látta indokoltnak, ezért a létszámot a következőképpen szabályozta: egy kórusvezető (karnagy), négy énekes (vokalista) és négy zenész. Ezekhez jött még alkalmanként — különösen ünnepnapokon — egy kisegítő zenész. A város azonban nem tett le a létszámemelésről: 1808-ban újra kérte.

120 Az 1813. évi összeírásban először szereplő Hanner Makár tartotta a városban az első (1814) Academia Musicalist, a Hessen-Homburg ezred könnyűlovas felszerelése javára. A bevétel felét az ezred, felét a császári huszárezred kapta. Hanner 1816-ban újabb Academiat adott, amelyből 700 forint bevétel volt. A pénzből 600 forintot a városi betegház kapott azzal, hogy „ha egy helybeli szegény muzsikus nagy nyavalyába esne, ingyen vegyék be". Hanner Makár hagyományát mások is követték: 1828-ban Vogel és Korhely muzsikamesterek adtak Musicalis Academiat, amiből az öregek háza 40 forintot kapott. 1830-ban ismét Musicalis Academia volt a városban.

121