Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
Kultúra
Vass János 1840-ben halt meg, utóda Say István tanácsos lett. 1847-ben hivatalos pecsétet készíttetett magának. 1848-ban elemi tanodái bizottmány alakult, az igazgató ennek az elnöke lett. Say éppen ebben az évben halt meg, az ideiglenes igazgató Hadhahny (alias Haáder) Pál lett. 90 1835-tól a görögkeleti iskolának külön „kormányzója" volt, Kirovits Sándor választópolgár személyében, akit Tömösközy Miklós, a görögkeleti iskolák főigazgatója nevezett ki. 91 Az oktatásügy szabályozása A tanács igyekezett különböző rendelkezésekkel az iskolaügyet szabályozni. Különösen 1777, a Ratio Educationis után, amikor az iskolaügyről szóló rendeletet teljes szövegben másolták be a jegyzőkönyvbe. A következő évtől az ifjúságot évente összeírták és Budára jelentették. Ebben az évben a tanács kihirdette, hogy a szülők az őszi és a húsvéti szünet előtt, nyomós ok nélkül, ne tartsák otthon az iskolát látogató gyerekeiket. A gondot azonban ezzel nem oldották meg, hiszen 1795-ben megismételték a rendelkezést. A fiúgyerekeket november l-jével kellett iskolába küldeni. A szünidőt 1786 óta már nem szeptember—október, hanem július—augusztus hónapban adták ki. 1842-ben még mindig gond volt, hogy a szülők nem küldték a gyermekeiket az iskolába. 92 1809-ben a helytartótanács, „nehogy a tanulók előmenetelükben elmaradást szenvedjenek", közölte a várossal „a tanulmányok továbbfolytatásához való irányelveket". 93 A tanács nemcsak az iskolai nevelésre ügyelt, hanem arra is, hogy „az oskolai ifjúság otthon is jó vigyázat alatt legyen". Ezért a szállásadó gazdákat arra serkentette, hogy figyeljenek a diákok cselekedeteire; este ne engedjék őket kóborolni. Erre a kávéházak, vendégfogadók, csapházak, színjáték és a táncház felügyelői is ügyeltek. 1820-ban dobszóval intették a szállásadókat „ügyeljenek a tanulóifjúság kellő erkölcseire". 9 ' 1 1831-ben a város 12 példányt szerzett be és osztott ki a tanítók között a Tanítás módja városi és falusi oskola mestere számára című könyvből. Ez azonban nem elégítette ki az igazgatót, aki szerint „a tanítás módja nem felel meg a célnak; ezért erre tervezetet (arányzatot) kellene kidolgozni". A tanács, a polgármester vezetésével, küldöttséget jelölt ki ennek kidolgozására. Ebben a belvárosi plébánr-'ü és két választópolgár is közreműködött. 9 '' Különösen ügyelt a tanács a hitoktatásra. 1814-ben a tankerületi főigazgatóhoz fordult, mert a plébános csak „két kisded oskolai és mesterségbeli tanítványokat" akarta elvállalni. A válasz a helytartótanácstól jött: a város a „tisztelendő papi renddel tárgyaljon és mérsékletes fizetés mellett keressen valakit". Hollner Lipót igazgató a ferencesekhez fordult. Az eredmény az lett, hogy évi 100 forintért elvállalták a hitoktatást. 1827ben a tanács a ferences rend provinciálisánál eljárt annak érdekében, hogy ne helyezze el a városból azt az atyát, aki az iskolákban hittant tanította, „mert igen kedvelik a tanításban való ügyességéért". 90 1828-ban Mayer Ágoston tisztelendő oktatta a hittant a nemzeti iskolában. Ezt szigorúan is vették: pl. a céhek nem szabadíthattak fel olyan legényt, aki nem tanult hittant. 97
