Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
Kultúra
1843-ban a választópolgárok maguk és a többi polgár közül a népnevelés célszerű előmozdítására felügyelő küldöttséget neveztek ki. A tanács azonban csak a választópolgárokat fogadta el, a többit nem. „A többit majd meghívják, ha jónak látják" — írta a tanács. 1846-tól elemi tanodabizottság működött a városban; ez kapta meg pl. a királyi főigazgató levelét a vasárnapi iskolák létesítéséről. 1847-ben a tanács minden iskolához felügyelő választmányt nevezett ki. Tagjai között ott látjuk Ybl Miklóst, Vörösmarty Zsigmondot, a plébánosokat, a városi főjegyzőt, valamint tanácsosokat, választó- és egyéb polgárokat. 00 Énekesek Az első adatok 1716-ból valók, amikor Osvald János iskolamester és orgonista, az — elsősorban jezsuita — templomi éneklésért a tanácstól jutalmat kapott. Ez a gyakorlatban később is megmaradt; valamelyik iskolamester énekelt a templomban. 1738-ban Borsos János 4 forintot kapott, ,,mivel a magyar nemzet vigasztalására a plébániatemplomban énekelt". Osvald János állását és konvencióját fia, Ignác örökölte. 1739-ben a szószóló kérte, hogy a magyarok részére külön kántort alkalmazzanak. A tanács a külső tanácsra bízta az alkalmas személy keresését. Ugyanebben az évben a tanács úgy döntött, hogy a városi énekesek a ferenceseknél is énekelj ének. 119 1743-ban — évi 8 forintért — már éneklő diákokat tart a város. 1747-ben ,,Isten nagyobb dicsőségére" még egy énekest vettek fel. A következő évben az énekes gyerekek fejenként 30 forintot kaptak ellátásra és 20 forintot ruhára. A kórusban nemcsak gyerekek, hanem polgárok is énekeltek: 1748-ban egy szappanfőző mester 12 mérő gabonát kapott, ,,a kórus szorgalmas látogatásáért". Az éneklő gyerekek tartására egyébként az 1748-ban elhalt Jantschke Antal Ferenc helyébe lépő sógorát, Hojfer Pált kötelezték. Az új kórusvezető internátusszerűen három énekesfiút tartott és őket énekre oktatta. A három énekesfiú, a segédtanítóval és az orgonista-karnaggyal alkotta a város első zenei együttesét. 109 A XVII. század második felében az énekesek számát négyre emelték, kórus vezetőjük a zenészekkel közös volt. 1805-ben pl. már négy vokalista énekelt a templomban. 101 Az 1830-as évektől a „hangász-karnak" igazgatója van. 1837-ben Janny Józsefet vették fel, „mivel a felmutatott oklevelek szerint kitűnő címet érdemel a tudományokban". Egyúttal belvárosi iskolamester is lett; megkapta Vogel Miklós 152 forintos fizetését és azt a 192 forintot, amelyből a három éneklő gyermeket tartotta. E mellett köteles volt három jól képzett énekest is tartani. „Hangászi" fizetését a káptalantól kapta. 102 1837-ben a tanácsülés, Farkas Ferenc éneklő kanonok jelenlétében és közreműködésével, rendezte a hangászok ügyét, mivel nemcsak a város, hanem a káptalan is alkalmazott énekeseket, „akik közösen gyakorolták a hangászatot a főanyatemplomban". Felvételüket és felügyeletüket ettől kezdve a város és a káptalan egymásközt osztotta meg. 103 1839-ben gyűjtést rendeztek a Pest-Budai Hangász Egyesület támogatására a városban. A választópolgárok ahhoz azonban nem járultak hozzá, hogy az egyesületet a városi pénztárból támogassák. 104