Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Kultúra

Kísérlet magasabb tanintézet megszerzésére, alapítására A tanács az 1790-es évektől kezdve erőfeszítéseket tett, hogy a városba egyetemet vagy főiskolát telepítsen. A választott község és a szószóló először 1794-ben fejezték ki óhajukat: „a város forduljon az uralkodóhoz, hogy más szabad királyi városok mintájára ennek a városnak is adjon egyetemet vagy akadémiát". A kérést néhány hónappal később kiegészítették és konkretizálták: akadémiát vagy a kőszegi kerületi tábla városba helyezését kérték. 1802-ben újból az uralkodóhoz fordultak; ezúttal a pécsi királyi akadémia áthelyezését kérve.

51 1840-ben merült fel a pápai református főiskola áthelyezése. A tanács a veszprémi superintendensi gyűléshez fordult: mit és mennyit kívánnak a várostól arra az esetre, ha a főiskola idekerülne? ,,A város kész megtenni minden kedvezéseket és segítséget." Az üggyel az 1840. szeptember 28-i tanácsülés foglalkozott. Határozatilag mondta ki, hogy ,.a város fekvésénél fogva ki van zárva a kereskedés minden ágából. Mesterségi készítményeit Buda és Pest fővárosok közelléte felettébb nyomja. Parasztok híján a termesztményeket nehezen lehet értékesíteni. Ezért régi óhaja a városnak, hogy ide egy kormány- vagy ítélőszék, vagy valamely főiskola kerüljön. A pápai főiskola idehelyezése azt eredményezné, hogy a mesterségi készítmények és termesztvények nagyobb fogyasztásra találnak". Ezért a tanács többségi szavazattal elhatározta, hogy ingyen telket, a szükséges téglát („szerzési áron") és 10 000 ezüst forintot ad a főiskolának. Say István bíró külön voksot adott le, szerinte „nem helyes, ha egy katolikus nép elöljárója református főiskolát támogat". A felsőbb helyről várt jóváhagyás azonban nem érkezett meg.

52 Miután a pápai főiskolát nem sikerült megszerezni, a város egy líceum alapítására gondolt. Ezért 1840 szeptemberében a püspököt keresték meg támogatásért. Azt a választ kapták, hogy „addig is, amíg a városban nyilvános lyceumot alapítanak, a cisztercitáknál készít helyet arra, hogy a magánosok gyermekei — a papnövendékeken kívül — a bölcselkedési első évi tudományokat tanulhassák".

53 1845 januárjában jelentette be a tanácsülésen a szószóló, hogy Farkas Ferenc nagyprépost a városban tudományos akadémiát akar alapítani. „Az ülés éljenzéssel vette tudomásul a tervet, mivel régi óhaja egy tudományos nagyiskola létesítésére." A polgárság késznek nyilatkozott a költségek (30 000 ezüst forint) viselésére, ha a tanárok választásába is beleszólhat. A város küldöttsége az alapítás ügyében járt a nádornál, a tárnokmesternél, a tanulmányi bizottság elnökénél és több helytartótanácsi tanácsnoknál, akik a pártfogásukat ígérték. Az ügy vége az lett, hogy a helytartótanács felszólította a nagyprépostot: nem akar-e bölcsészeti főiskola-tanoda helyett, „a hon szükségének inkább megfelelően", ipari tanodát alapítani, ugyanabból a pénzből. A nagyprépost ugyan megmaradt a szándéka mellett, de ígérte, hogy az ipari tanodáknak is ad pénzt.

5

'

1 Rajziskola 1786-ban az uralkodó úgy rendelkezett, hogy azok a kézművesek, akiknek mesterségük tökéletesítését rajzművészettel kell elérni, tanoncai-