Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Kultúra

erővel végezhetik; az az államnak és a királynak is érdeke". A megjelent igazgató és a tanárok kérték a gimnázium panaszainak orvoslását.

43 1803-ban Vörös Mihály helybeli gimnáziumi tanár mutatta be a tanácsnak ügyvédi oklevelét és működési engedélyt (stallum agendi-t) kért, illetve kapott. 1806-ban a harmadik elemi iskolát (tertia schola Normalium) a gimnáziumhoz csatolták; dotációját is a gimnázium kapta.

44 1808- ban Novich József gimnáziumi igazgató a helytartótanácstól kérte, hogy a városi magistratus tagja legyen. A helytartótanács támogatta Novichot: „A legközelebbi választáskor figyelembe kell venni a kérést."

45 1809 februárjában jelentek meg az iskolában a katonai őrségek, ezek eltávolítását a tankerületi főigazgató a tanácstól kérte. A város azt felelte, hogy „már nincsenek ott". Ugyanez év októberében a főigazgató már arról írt a tanácsnak, hogy „a gimnázium részére megfelelő elhelyezést kell találni" (ti. a katonaság beszállásolása miatt). A tanács a gimnáziumnak a ferences rendházat jelölte ki. 1810 márciusában a város megkereste a katonai kórház parancsnokát: ürítse és takaríttassa ki, adja vissza az épületet a gimnáziumnak. A kérés teljesítését a parancsnok nem látta lehetségesnek, „reméli azonban, hogy hamarosan eleget tud tenni a felsőbb helyen született döntésnek és a város kívánságának". 1810 júliusában Novich József igazgató az ellen tiltakozott, hogy a kőműves- és asztalosmester, akiket a katonai kórház arra szerződtetett, hogy az épületet helyrehozzák és visszaadják, halogatja az átadást, sőt a szobákat saját raktár céljára újból igénybe vette. A város emiatt a helytartótanácsnál tett panaszt.

46 A következő évben az igazgató kérésére a tanács úgy intézkedett, hogy azon helyek felett, ahová a diákoknak tilos a belépés, az igazgató vagy egy professzor gyakorol felügyeletet, illetve távolítja el a diákokat onnan.

47 1809- ben három tanszék állott üresen, és az iskola bezárását mérlegelték. A tanárhiányon segítendő, a város előbb a bencésekkel, majd a ciszterekkel kezdett tárgyalásokat. Majd 1813-ban ez utóbbiak kapták meg a gimnáziumot.

48 1816-ban a gimnázium igazgatója és tanárai kérték a tanácsot: jelöljön ki „mulató helyet" a diákság számára. A határozat: „A városnak ilyen puszta helye nincsen; a szószóló mutassa meg az igazgatónak a vadmezőt. Oda lehet vezetni az ifjúságot és alkalmas helyet keresni." 1820ban Zimányi Bernát volt „a helyi deák oskolák" igazgatója.

49 A fehérvári polgárok és fiaik felsőbb tanintézetekben tanulhattak tovább. 1768-ban Kreskay János bíró fia a budai szemináriumban filozófiát tanult, majd a következő évben, mint indubitatus hungarus nobilis, a budai Széchenyi-alapítványban megürült helyért pályázott. 1777-ben Szabó János iskolarektor 12 forintot kapott a várostól a budai egyetemen folytatandó tanulmányaira. 1814-ben Boros Imre pályázta meg a Georgicon egyik ingyenes helyét. Mivel a létszám már betelt, a város által is ajánlott Borost nem tudták fevenni.

50 19*. 291