Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Kultúra

levő, de az egyházlátogatási közös végzés is ezt diktálja. Ennél is maradnak".

27 1833-ban az újonnan épített „nemzeti oskolaház" belső berendezése a következő volt: az Urak utcájára néző két szobát, a köztük lévő pitvar elbontásával egy teremmé; a mellette lévő tanítói lakást szintén egy teremmé egyesítették. A földszinti két teremben helyezték el a fiúkat, mivel azok kevesebben voltak, az emeleti két teremben pedig a lányokat. A betűzök az egyik, az olvasók a másik szobában voltak. Mivel a tanítói lakást az iskola így elfoglalta, a tanítónak a szállásmesteri lakást adták. 1834-ben a belvárosi megürült két iskolaházat árverés útján 9200 váltóforintért adták el.

28 1837-ben merült fel a gondolat, hogy a Királykút épületét iskolai célokra használják. A választott község azonban a helyett két fiókiskolát javasolt. A kamara engedélyezte is, hogy a város, a fiókiskolának két szobát béreljen. Ugyanekkor merült fel a József kápolnának iskolai célokra való hasznosítása is. Ebben az évben már működött a tóvárosi és a két felsővárosi fiókiskola. 1838-ban ezekhez még a vízivárosi fiókiskola járult.

29 A pozsonyi kamara 1840 márciusában engedélyezte a rácvárosi iskolaház építési terveit. A munkát árverés útján adták ki, a város 17 200 téglát és 53 öl követ hitelbe adott a kőművesnek. A munka még az év novemberében elkészült.

30 1842-ben a város a ^nemzeti főiskolák" 3. osztálya számára az alábbi tárgyakhoz szerzett be tanszereket: földleírás (Lipszky térképe, vármegyék térképei stb.), mértan (geometria) és erőműtan (mechanika).

31 Amon Jeromos iskolamester 1843-ban, 40 évi szolgálat után, ingyen; a díjak fizetése nélkül kapta meg a polgárjogot. 1845-től „Népnevelés iránti küldöttség" volt a városban, ez vette fel pl. a tanítójelöltek közé a jelentkezőket. Az első tanítónő 1845-ben Horváth Ádámné volt.

32 Az iskolák fűtését a tanítóknak kellett, faellátmányukból, biztosítani. A tanítók a gyerekektől a fűtésre külön pénzt követeltek, de nagy részük nem fizetett (1845-ben pl. a sóstói fiókiskola 60 növendéke közül mindössze 10). Az eredmény az lett, hogy a gyerekek fáztak. A város egyébként 1824-től — havi 2 forintért — iskolai fűtőt alkalmazott. Volt olyan év (pl. 1834), amikor az iskolasegéd fűtött.

33 1846-ban a választott község úgy nyilatkozott, hogy csak a négy fiókkolát akarja elemi tanodává rendszeresíteni. 1848-ban így négy tanoda volt a városban, hét alsó elemi tanítóval.

3

'

1 A korszak utolsó két évében, 1847—48-ban, került sor a Zámoly utcai tanoda építésére, amire a város a Székesfehérvári Takarékpénztártól 1000 pengő forintot vett kölcsön. Az egész építkezés 4000 ezüst forintba került, amit a tanács adó útján hajtott be a lakosságtól.

35 Gimnázium A jezsuita rend alsó tagozatú, négyosztályos középiskolája 1702. január 2-án nyitotta meg kapuit. A páterek iskolája még a Rákóczi-szabadságharc első éveiben is működött, akkorra azonban a tanulók létszáma annyira csökkent, hogy 1707-ben megszakadt a folyamatos oktatás.

30 FMTÉ 19 289