Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Adóterhek - Tűzvédelem

érdekében, felgyújtották. A tanács ezt szigorúan tiltotta, mert a szomszédos házakat veszélyeztette. Ebből 1822-ben csaknem nagyobb baj támadt. A felgyújtott Sárrét felől ugyanis a szél a tüzet a város felé hajtotta. A városi hajdúk minden arrafelé eső utcában kihirdették, hogy a lakosok tartsák készen a vízzel teli edényeket, 1827ben támadt hasonló veszedelem a Tobakos-csatorna bozótosának a meggyújtásából. 1834-ben a Sárréten lévő Dombos-szigeten támadt tűz napokig égve, a város felé terjedt.

44 1800 szeptemberében 17 ház égett le. A tűz során derült ki, hogy a víziszivattyúk nem elegendőek a Belváros tűzvédelmére. Novemberben a Palotai külvárosban ütött ki tűz, ami csak siettette újabb tűzvédelmi eszközök beszerzését.

40 1801 novemberében egy szalmakazal gyulladt meg és egy ház égett le. A céhek —i arra hivatkozva, hogy nincsenek fáklyáik — nem jelenlek meg a helyszínen. 1805-ben újabb tűzről olvashatunk a jegyzőkönyvben. 1808-ban a kamara tájékoztatást kért 20—30—'50 évre visszamenőleg a városi tűzkárokról (épületek, ingóságok, kárérték), hogy a tűzkárosult városok biztosítására létesítendő alap tervét elkészítse.

40 1810 szeptemberében egy kádármester vigyázatlansága miatt támadt tűz. A tanács a kádármestereknek a legsúlyosabb büntetés terhe mellett tiltotta meg, hogy a hordókészítéshez szükséges kemencéiket az udvaron állítsák fel.

47 1813 májusában a kapitány a Budai külvárosban kitört tűzről jelentett a tanácsnak. A jelentést a város a helytartótanácshoz terjesztette fel. Júliusban a téglaégető-színben ütött ki tűz. A kapitány azt állapította meg, hogy ,,a számtalan puskázás okozhat tűzveszélyt". Ezért a tanács a házak között és a szőlőhegyen 1817-ben betiltotta.

48 1820 augusztusában a sörháznál volt tűz. A sörfőzőlegény figyelmetlenségéből az árpaszárítóban tört ki, a legény — nem várta meg a felelősségrevonást —> megszökött. A bérlőt, aki „fösvénységből nem fogadott a szárításhoz elég cselédet", arra kötelezték, hogy a tűzhöz elsőként érkezőnek ő fizesse meg a 30 forint jutalmat. 1822 októberében az égett városon újból tűz volt.

49 1828 áprilisában a szőlőhegyen volt tűz; okát a főhegymester nem tudta kideríteni. 1828 júniusában és 1829 novemberében egy-egy ház égett le.

50 1832-ben ,,tűzvész"-ről beszél a forrás, amelyből a tanács különböző következtetéseket vont le (pl., hogy kevés a fecskendő).

51 1835 februárjában a püspöki rezidencián volt tűz. Az oltásban szorgoskodó hat városi katona jutalmat kapott. 1837-ben leégett a katonai nevelőház; a tűz a padláson támadt (valószínűleg a mosószemélyzet okozta). A növendékek ideiglenesen a kaszárnyában kaptak menedéket. 1839 decemberében egy tímármester háza lett a lángok martaléka.

52 Fehérvár történetének legnagyobb tűzvésze 1843. szeptember 5-én délután pusztított. Ekkor a palotai és a tóvárosi lakosok házainak nagyobb része leégett. Erről részletesen ír Károly János, e helyütt csak hivatkozom rá.

53