Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
Adóterhek - Tűzvédelem
Földrengések Az első földrengés amiről tudunk, 1744-ben volt. A károkat Nesselrode prépost csak hat évvel később vette fel. Eszerint a régi kápolna sekrestyéje, valamint a főoltár, a két mellékoltár és a szószék szenvedett kárt/ 1 1763. június 28-án reggel három, öt és fél hat órakor volt újabb földrengés, A karmeliták tornyában 1000 forint kár keletkezett; megrongálódott a jezsuita harangtorony és a rendház három kéménye. ,,Mivel Isten a nagyobb kártól megóvta a várost, Űrnapjára körmenetet tartunk, az Ambrus-himnuszt énekelve" — határozta el a tanács.' 5 Az 1733. április 22-én hajnalban 1—2 óra közötti földrengés nem okozott jelentős kárt, csak a kaszárnyákban és a karmelita tepmlomban keletkezett kisebb kár. 5C Az 1810. évi móri földrengést Kitaibel Pál, Tomcsányi Ádám és Fabrici Lajos professzorok vizsgálták ki. A május 27-én Bodajkra zarándokolt fehérváriak lába alatt reggel negyed 9-kor megmozdult a föld. „A templom és más épületek falán nagy repedések keletkeztek. Részben a leeső faldarabok, részben a templomból való kimenekülés néhány emberben kárt okozott" — jelentette a város a helytartótanácsnak. A felsőbb hatóság felhívta a figyelmet, hogy minden földrengést, tűzesetet vagy áradást azonnal jelentsenek. 57 Csak 1817-ben kért bizonyságlevelet egy fehérvári polgár arról, hogy ,,az 1810. évi, a városban uralkodó földindulás során a háza összedőlt". A jegyzői hivatal ezt igazolta neki.° 8 Az utolsó fehérvári földrengés 1819. május 11-én hajnalban fél 2 és 2 órakor volt. 59 Mennykőcsapás, árvíz Mennykőcsapás által okozott kárról 1790-ban olvashatunk. A három károsult fejenként 19 forintot kapott a várostól. 1843. július 19én Kiskecskeméten támadt tűz mennykőcsapás miatt. ,,A tűzoltásnál és a mennykő szelétől elszédült emberek életre hozásánál buzgón és emberszeretőleg fáradozott" gróf Zichy Domokos veszprémi püspök, gróf Zichy Ödön és gróf Cziráky János — írta a tanács. 00 Árvíz, mivel nagyobb folyók nincsenek a város közelében, nem sújtotta Fehérvárt. A patakok és csatornák vize is inkább lecsapolási munkát adott a tanácsnak. A város azonban segítette más helységek árvíz sújtotta lakóit. 1793-ban a győri, 1809-ben a pozsonyi károsultak javára gyűjtöttek. 0 ' 1333 márciusában érkezett meg Buda város levele. E szerint „a budai és pesti árvízi károkat leírni majdnem lehetetlen". Fehérvár tanácsa március 17-én a piacon 9 óra után talált összes kenyeret megvásárolta és Pestre szállíttatta. A segélyezésre a város — a polgármester vezetésével — bizottságot rendelt. 02
