Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Adóterhek - Tűzvédelem

ben kellett megadni, „hogy az együgyű nép kiismerje magát és zavar ne legyen". 1822-től kezdve a városi fizetéseket konvenciós pénzben adták és minden számadás is ebben készült.

1

''

8 A pénzbeváltás azonban nem akart megszűnni. 1829 februárjában az 5 és 10 forintos, júniusban a 25, 50 és 100 forintos bankók beváltásáról jött leirat. Az 5 és 10 forintosok 1829. december 31-ig, a többiek a következő év végéig voltak beválthatók a budai és temesvári bankópénztárban, valamint a pozsonyi, zágrábi harmincadhivatalban, a kassai bankópénztárban és a debreceni sóhivatalban. A bankókat — ugyanúgy mint korábban — a hadiadópénztár gyűjtötte és váltotta be a fenti helyeken, elsősorban a budai pénztárnál. Az új 5 és 10 forintos bankók 1840. december 31-ig voltak forgalomban, akkor újból kicserélték őket.

:1

'

1<J 1830-ban József nádor küldte meg a városnak a 25 forintos hamis bankók leírását. A város ,,a felismerő jeleket" közhírré tette. A következő évben a szakadt bankók beváltása volt napirenden.'

00 1848 márciusában kevés volt a városban az ezüstpénz, a közönség nem tudta a bankjegyeit ezüstre beváltani. A Takarékpénztár hajlandó volt 4000 ezüst forint bankjegyet avégett kiadni, hogy azt Budán és Pesten ezüstre váltsák. Ebből a házi- és az adópénztár 2000—2000 ezüst forintot kapott. Áprilisban, bankjegyekért cserébe, újabb 80.00 ezüst forintot hoztak. A pénzt felváltás végett a hivatalokban tartották. Ugyancsak áprilisban jött meg Kossuth Lajos pénzügyminiszter rendelete, az arany és ezüst kiviteli tilalmáról.

151 TŰZVÉDELEM A tűzvédelem gyökerei, amint azt Klauszné Móra Magda tanulmányából tudjuk, a középkorba nyúlnak vissza. így van ez a legtöbb városban, hiszen a fűznek nemcsak előnye volt, hanem igen nagy veszélyeket is hordozott. Ezért a városi önkormányzat a török alóli felszabadulás után azonnal nagy figyelmet fordított rá. Nem lehetett a tüzet födőben a szomszédba vinni; a szőlőbe kivinni, a mezsgyéket porzsolni; az elővárosokban „lődözni"; az utcákon pipázni stb. A pernyét kiöntés előtt meg kellett locsolni. Nagy gondot fordítottak a kémények állapotára, ezt a kéménykaparók és az ezzel megbízott tanácsosok állandóan ellenőrizték. Ahol lehetett, ott kőkeményeket építtettek.

1 Megelőző rendszabályok A fehérvári tanács 1695-ben rendelte el, hogy minden polgár, házának elkobzása (confiscatio) mellett, a kéményét kőből építse. Két évvel később 4 forint büntetés terhe mellett mindenki kötelessége lett, hogy éjjel-nappal vigyázzon a tűzre és a házánál vizet tartson. 1715-ben egy kézművesnek megtiltották a munkát, amíg nádtetős műhelyét zsindelylyel nem fedette be.

2! 1731-ben a fertálymesterek házról házra járva mondták be, hogy senki se dohányozzon az ;udvaron, a kertben, a szérűn és az utcán;