Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Adóterhek - Rendészet

pénzt az aljegyző szedte és fizette be a budai fő-fizetőhivatalba. Az erről kapott nyugtát a levéltárba tették.

101 Meg kell még emlékeznünk 1848-ról, amikor hazafias felbuzdulásból a német nyelvű senatorok és városi elöljárók neveiket mind megmagyarosították (így lett pl. Hadderból Hadhalmy). A forradalom bukásával nagyrészt régi neveiket vették vissza.

102 Mezőrendészet Az 1839—40. évi törvények végrehajtása során 1840 augusztusában Boros Imre kapitány vállalta el a mezőrendőrségi bíróságot; a város ,,a helybeli környülállásokra alkalmazva" bizottságot küldött ki. Boros Imre kapitány a következő évben a mezei bíróságról lemondott, ,,mivel a szabad gazdálkodás rendjéből kifolyólag több ezer birtokos jön a városházára és a mezei rendészeti bíráskodás esetei igen megszaporodtak; ezt a kapitányi hivatal tömérdek munkálata mellett nem tudja ellátni". A tanács kérésére mégis a következő tisztújításig megmaradt mezei bírónak. 1842 április—júliusában pl. 36 forint bírságot hajtott be.

m A városban 1840-től —> a mezei bíróval párhuzamosan — mezei biztos is (Niczky János) működött. 1843-ban kérte, hogy a város —• az idézésekhez — adjon mellé egy hajdút. A tanács napi hat órára az egyik városházi hajdút rendelte ki.

10

'' 1845- ben Boros Imre kapitány mutatta be a tanácsnak a mezei rendőrség jegyzőkönyvét, amely szerint az első félévben 14 ezüst forint bírságot hajtottak be. A jegyzőkönyvet a levéltárba, a pénzt a házipénztárba tették. Ebben az évben a város egy új hajdút fogadott fel a mezei bíró mellé.

10: 1846- ban a kapitány lemondott a mezei rendőrségi bírói hivatalról, utódja az addigi biztos (Niczky) lett. Ezzel szétvált a városi kapitányi és a mezei bírói hivatal.

106 Niczky egész 1848 májusáig látta el ezt a hivatalt, amikor a mezei rendőrség gyakorlását a kapitányi hivatalra ruházták.

107 Mértékek, súlyok A török alól alighogy felszabadult Fehérvár vezetőségének egyik első intézkedése volt 1688 júniusában a pozsonyi mérő bevezetése. Ezt 1696-ban — elkobzás terhe mellett -— egy határozat is kimondta. A város 1694. évi statútuma megtiltotta, hogy a városi köblöt zálog nélkül adják kölcsön, mert nem lehetett visszakapni.

108 A pozsonyi mérő általános bevezetését a bécsi kamarának a magyar kamarához intézett 1723. április 21-i leirata szorgalmazta. Ez, a magyar Vectigalhoz állást foglalva, megállapította, hogy mázsa alatt a magyar vagy az osztrák mázsát kell érteni és a pozsonyi mérőt nem kell kisebbíteni. ,,Jó lenne, mondja a leirat, minden harmincadhivatalt azonos súlyokkal ellátni. Ezeket minden évben hitelesíteni kell, mint a sóhivatalokban". Jónak tartotta a leirat az öl hosszának meghatározását és a vödör egységesítését.

109