Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Adóterhek - Rendészet

A legnevezetesebb passuskérő kétségtelenül YbZ Miklós kereskedő volt, aki 1824—1840 között többször kért a fiai számára útilevelet a vándorláshoz. Először 1824-ben fia Károly Vilmos, a Politechnikai Intézet kereskedői osztályának tanulója számára három évre, a császári királyi tartománybeli vándorlásra. 1827-ben a város tanúlevelével ment fia, Miklós a bécsi Politechnikai Intézetbe tanulni. 1836-ban YbZ Miklós, .,mint kitanult architectus" háromévi vándorlási engedélyt kapott a császári királyi tartományokba. 1838-ban idősb Ybl Miklós Ferenc fia kapott hasonló engedélyt. 1839-ben YbZ Miklós kereskedő fia, az ifjú Ybl Miklós építész számára kért ajánlólevelet, a következő évben pedig engedélyt külföldi utazásához.

15

"' A vándorkönyvek láttamozása a kapitányi hivatalnak meglehetősen sok munkát adott, 1848 júliusában jelentette a tanácsnak, hogy ,,a vándorkönyvek bélyegzésére használt pecsétek elkoptak és különben is latin feliratúak". A tanács két új pecsétnyomót rendelt meg.

30 Idegenek, csavargók A városi önkormányzat fontos ügyköre volt az idegenek ellenőrzése, nyilvántartása, esetleg távoltartása Kolozsvár 1595-ben már városi könyvet vezetett az idegenekről. Hasonló volt az eljárás Marosvásárhelyt is, ahol 1604-től kellett az idegeneket a város könyvébe beírni. Kőszeg 1696. évi statútuma a gazdát tette felelőssé ,,a háznál lézengő vagy rossz életű, suspectus személyek"-ért. Figyelmet fordított Besztercebánya is a városba jövő idegenekre, különösen ha azok árukat is hoztak magukkal. Legtöbb helyen tilos volt idegeneket a tanács tudta nélkül befogadni. Különösen állt ez a kóbor cigányokra."

7 Fehérvár tanácsa 1710-ben figyelt fel először ..a házakban tartózkodó csőcselékre". Ezért házról házra járva összeírták, majd kiutasították az idegeneket. Az őket bújtató gazdákat 3 forintra büntették. 1728ban statútum mondta ki, hogy „nem tűrnek cigányokat a városban".

38 1732-ben a helytartótanácstól több rendelet is érkezett a csavargókról és veszélyes emberekről, akiket a városnak figyelemmel kellett kísérnie, illetve születési helyükre juttatni őket: Külön felhívták a figyelmet a szökött jobbágyokra és szolgákra, akiket össze kellett szedni. Az idegenek iránt a katonai parancsnok is érdeklődött: a vendégfogadósoktól, és kocsmárosoktól (pl. 1732 decemberében) naponta írásban követelte a náluk éjielező idegenek névsorát.

39 1735-ben a tanács határozatot hozott, hogy „a nyugtalan időkre való tekintettel senki se adjon szállást idegennek. Ezeket városi vendégfogadóba kell küldeni". Ugyanebben az évben egy lakos házikóját a tanács „felszámoltatta", mert csavargó tartózkodott benne. Az 1739. évi határozat szerint „a városi jurisdictio alatt nem tűrnek meg cigányokat"/'

0 1743-ban a tanács kitiltás terhe mellett mondta ki, hogy „senki gyanús vendéget ne fogadjon be". Ezt csak megerősítette a helytartótanács 1746. januári, hasonló értelmű leirata. Novemberben a tilalom megszegéséért a város már 12 forint büntetést szedett/'

1 1758-ban a helytartótanács arról rendelkezett, hogy „a munkakerülőket és csavargókat katonának kell adni". 1760-ban a városban sok