Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Adóterhek - Rendészet

kicsaponganak". Ezért dobszóval hirdették ki, hogy tilos a szőlőhegyen a csoportosulás, a gyanús helyek látogatása.

9 Nem nagyon szerette a városi tanács a kutyákat. 1820-ban úgy intézkedett, hogy az utcán az embereket megtámadó kutyákat — különösen a mészárosokét, amelyek a vágóhidakon és környékén (még a Belvárosban is) a járást bizonytalanná tették — a kapitány lövesse agyon. 1846 júliusában hirdették ki, hogy a „kutyáit mindenki otthon tartsa, a rendkívüli nagy meleg miatt".

1

" 1848 áprilisától a „csend állapotáról" a kapitányi hivatal a belügyminiszternek ötnaponként jelentett. Az év szeptemberében a tanács „az utazókra könnyebb felügyelés végett" úgy határozott, hogy a sorompókat este 7-kor lehúzzák; mindegyikhez nemzetőröket állítanak (ebből a célból minden sorompónál sátrakat vertek).

11 Cseléd- és szolgaügy A cseléd- és szolgaügyről városaink már a XVII. században intézkedtek. Kismarton 1601-ben kimondta, hogy „ha valaki szolgát vagy munkást fellázít, engedeflenségre, szökésre bír" 5 forintot fizet, vagy testi büntetésben részesül. Kassán minden kiszolgált cseléd testimoniálist kapott; aki ilyet nem tudott felmutatni, azt csavargónak tekintették. Ennek ellenére időnként sok kóborló cseléd jött össze (mint pl. 1731ben). Ezeknek újév után egy héten belül urat kellett keresniök, különben börtönbe kerültek, „és onnan keressék urukat". A cselédek szerződtetésének időpontja a XVIII. század végétől a korábbi Szent Györgytől újévre tevődött át. Egyes helyeken, a cselédek fogadásakor, a vármegyei limitatio szerinti bért és időt vették figyelembe.

12 Székesfehérvár város tanácsa 1695-ben még a Szent György nap mellett volt. A cselédeknek még aznap munkába is kellett állniok, mert ha nem, tüstént a városházára vezették őket a börtönbe. A következő évben ugyan az újév mellett törtek lándzsát, de a Szent György napi szokás egészen az 1730-as évekig megmaradt. Ekkor a tanács büntetés terhe mellett rendelte el az újévi szerződéskötést és munkába állást.

13 Ütilevél, passus A passuskiállítás a török utáni legelső időktől témája volt a városigazgatásnak. Székesfehérvár 1694-ben statútumban mondta ki, hogy „csak akkor fogad el a tanács passust, ha hiteles jegyző, vagy a helyettese állította ki." Ha valaki a várost el akarta hagyni, a bírótól kellett passust kérnie.

1

'' 1739-ben a passust munkanap 8—11 óra, vasár- és ünnepnap 2—5 óra között lehetett kérni. Az előző évben kért és kapott pl. Pribék Ferenc passust Itáliába.

13 Az 1790-es évektől ha valakit passus nélkül találtak, nem írták fel, hanem — kivizsgálásra — a városházára kísérték. Ennek ellenére sokan jöttek a városba passus nélkül. 1801-ben a fertálymesterek hirdették ki, hogy a passus nélkül kóborlókat senki se fogadja be a házába.

10