Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Adóterhek - Katonaság, rendészet - Katonaság

Ebből az alkalomból november 19-én megtekintette a városházát, a városi hivatalokat és börtönöket.

233 Hasonló ünnepélyességgel ment végbe a polgári katonaság három zászlajának a felszentelése. A fentebb említett három grófnő vállalta el a zászlóanya szerepét. A szentelésre a nádort is meghívták, az érte küldött hintóért 18 forintot fizettek. Zichy grófnő nem jelent meg személyesen, hanem az egyik zászlóra szalagot küldött. A város egyúttal megünnepelte Pribék János tanácsos 50. házassági évfordulóját is. „Ebből az alkalomból, tekintettel a sok és magas vendégre, az utak felújításáról is gondoskodni kell". Ezzel az aktussal zárult a város nemesi felkelése.

27

' Polgárőrség A fentebb ismertetett városi nemesi felkelés nem oszlott szét, hanem mint polgári katonaság tovább működött. 1810-ben Andrássy Antal ezredes 1000, a következő évben 1236 puskát kért a várostól. A nádor közvetlenül a fegyvergyártókhoz utasította a tanácsot. Ekkor vásároltak 30 új szablyát is.

2i:> A fenti módon folyt tovább a tiszti és altiszti állások betöltése. 1810 februárjában pl. egy választópolgárt századossá, más polgárokat hadnaggyá, alhadnaggyá nevezett ki a tanács, Andrássy Antal tanácsosezredes javaslatára. A személyek kiválasztása néha élénk vitát váltott ki a tanácsülésen.

2

'

5

'

1 A városban állomásozó katonaság természetesen nem nézte jó szemmel a gyakorlatozó, masírozó polgárokat. A Bellegrade-ezred parancsnoka 1810 áprilisában megkereste a várost: a vonuló és gyakorlatozó polgári katonaság dobolása zavarja a katonaságot. A tanács a nádorhoz fordult, amire a helytartótanács azt válaszolta, hogy „a városnak joga a dobolás nemcsak katonai, hanem hirdetés vagy más célból is". A város ezt sietett közölni a katonai parancsokkal. A főhadparancsnokság felszólította a Bellegrade-ezred parancsnokát, hogy „ne zavarja a polgári katonaság működését". Ö viszont azt követelte, hogy a polgári őrjáratok ne járjanak töltött puskával. A tanács ezzel nem értett ugyan egyet, de határozatot hozott, hogy a polgári katonai gyakorlatokon kívül a polgárok ne lövöldözzenek.

237 1814-ben Poszt Ferenc polgárőr-kapitányt 12 óra polgári fogságra ítélték, „mert az úrnapi körmenet alkalmával háromszori parancsnak is ellenállt és ezzel a szolgálatot gátolta, rendetlenné tette". A tanács a felsőbb helyről kapott polgári katonai rendszabályra hivatkozva hozta meg az ítéletét.

238 Ugyanebben az évben több egyenetlenség adódott abból, hogy a polgárőr-századok helye a felálláskor nem volt pontosan meghatározva. Ezért a tanács úgy határozott, hogy a magyar öltözetű polgárok közül a felsővárosi század, a német öltözetűek közül pedig a zöld ruházatúak álljanak mindig a sereg jobbszárnyán.

230 Az 1816-tól egyre több lemondással találkozunk, úgyhogy 1817-re „a polgárőrség annyira eloszlott, hogy rendes szolgálatot sem lehet véghez vinni". A tanács az ügyet „más, alkalmasabb időre halasztotta".

240