Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
Adóterhek - Katonaság, rendészet - Katonaság
Az újjászervezés személyi változással kezdődött, Andrássy Antal óbester lemondott. Búcsúként még jelentette, hogy a polgárok az elrongyolódott egyenruhák helyett nem akarnak újat csináltatni, ezért a szolgálatot sem tudják ellátni. A tanács a nádorhoz fordult: ,,A jelen terhes időkben szükséges-e az egyenruha?" Űj polgárőr-óbesterré Horváth János tanácsost választotta a magistratus. A választást ugyancsak a nádorhoz terjesztették fel, jóváhagyás céljából. 2 " A nádor nem engedte el az egyenruhát. 1818. márciusi parancsa szerint a polgárőrség az addigi zöld helyett hamuszínű vagy kék egyenruhát hordhatott, mint a nemes gyalogos katonaság. ,,A polgárőrség további sorsáról az uralkodó fog dönteni". 2 '' 2 HorváŰL János, ,,a polgárőrség vezére" a magistratusnál tett panaszt több polgárőrtiszt ellen, akik a Szent István napi körmeneten nem jelentek rneg, pedig „ezen nagy nemzeti ünnep a szolgálatot különösen megkívánta volna". Akik nem tudták a távollétet igazolni, a tanács négy órai áristomra ítélte. Rauch János tisztet külön is megintették," mert „felhevülve azt mondta: bolond az, aki uniformist csináltat magának". 2 '' 3 1820-ban a polgárőrség három zászlóját a városi levéltárban helyezték el azzal az utasítással, „hogy ha netalán megromlanának, szellőztetni kell azokat". Ezzel az aktussal, a levéltárba helyezéssel, egy időre a polgárőrséget is ad acta tették?'''' Átmeneti felújítására 1831-ben, a koleralázadás évében került sor. Ekkor főstrázsamestert nevezett ki a tanács Rauch János szószóló személyében, „a polgárőrség főbb tisztjeinek a meghallgatása után". A város a polgárőröknek Budáról 500 fegyvert hozatott, 5166 konvenciós forintért. A pénzt a budai kerületi pattantyús parancsnokság pénztárába kellett volna befizetni. ' 1831 novemberében azonban a tanács úgy döntött, hogy ,;,mivel a fenyegető felsómagyarországi lázadás és az epemirigy veszélye megszűnt és a fegyverek igen drágák, ezzel a polgárokat nem lehet terhelni". Ezért megkeresték a nádort, hogy vegyék vissza a várostól az 500 puskát. A nádor azt felelte, hogy a legjobb lesz, ha kifizetik a fegyvereket. A város azonban ezt nem fogadta meg: 1832 augusztusában visszavitték Bandára a fegyvertárba. Az átadáskor kapott nyugtát a levéltárba tették. Ugyanakkor tárgyalni kezdtek 300 puska megvételéről egy pesti fegyverkereskedővel, olcsóbb áron. 245 Ekkor újabb szünet következett egész 1840-ig, amikor a polgárok indítványozták a polgárőrség felállítását. A céhbiztosok közvéleménykutatást tartottak, a céhtagok között, hogy „kik kívánnak polgári katonák lenni". A javaslatból három évvel később lett valóság. 1843-ban a tanács megvizsgálta a polgárőrségre vonatkozó 1831. évi jegyzőkönyvi bejegyzéseket. A nádor jóváhagyása is megérkezett, úgyhogy semmi akadálya sem volt a polgári katonaság felújításának, „ami a haza védelmi rendszerére nézve üdvös". Szükségesnek látták a magyar nyelvű „kormányzást", a szabályok, a szolgálati idő és fenntartás kérdéseinek a tisztázását. Haáder Pál főbíró, a polgárőrség korábbi ezredese ekkor mondott le. Utódja Niczky János tanácsos lett. 2 ™ 1843 áprilisában" már 16 fő jelentkezett a polgárőrségbe. Ők látták el egyenruhában a nagyhéten „az Isten koporsója körüli szolgálatot". „Mivel a polgárőrségre nemcsak a közrendre és — bátorságra nézve, hanem a nemzet erejének biztos növelésére is szüksége van", ezért
