Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
Adóterhek - Katonaság, rendészet - Katonaság
A tanács azt várta, hogy 40 fő önként jelentkezik, ez azonban nem történt meg. Erre — a megyei gyakorlat mintájára —> adómentességet ígérlek az önkéntes felkelőknek. Ezenkívül megígérték, hogy a céhlegényekből mester, az inasokból legény lehet. Az adómentességet az itthonmaradt hozzátartozók meg is kapták. 310 A város külön elkészítette az itt lakó nemesek jegyzékét, akik kötelesek voltak a felkelésben részt venni. A jegyzékkel azonban semmi se történt, ad acta tették. A város különben nemcsak maga, hanem az általa bérelt Bárándpuszta után is részt vett a felkelésben. 221 A lelkesedés azonban csakhamar alább hagyott. 1800 szeptemberében a tanács már azt latolgatta, hogy a felajánlott 40 gyalogos eltartását is vállalja-e. A tanács úgy döntött, hogy ,,a kiállítás a város dolga, a városi pénztár fedezi a költségeket. De a tartás a megyei közalapból történik". Az elvállalt 40 főt októberre sikerült kiállítani, felszerelésüket a. budai fegyvertárból hozták. Eltartásukra a városi kapitány gyűjtést végzett, abból fizették a havi 150 forintos tartáspénzt. 212 Az elvállalt egy tisztet úgy állították ki, hogy az egyik városi írnokot hadnagynak öltöztették be. Reversalist kapott, hogy a felkelés után köztiszteletben álló városi hivatahoz juttatják. A felkelés tisztje rövid dolmányt, tiszti pisztolyt és két lovat kapott. 213 A nemesi felkelés egyéb terheket is rótt a városra: viselnie kellett pl. az átvonuló felkelők terhét. Emiatt a város a kerületi biztoshoz fordult, hogy „könnyítsen a városon mindkét tekintetben". Másik teher volt a katonai fegyverek szállítása, vagy a felkelő sereghez felcserek, számadók, írnokok és síposok kiállítása. A felkelés számára szállított élelem és más szükséges dolgok vám- és harmincadmentesek voltak. 214 Ezenfelül a város 15 újoncot állított a nemesi felkelés tüzérsége részére, ami 1697 forintiába került. A felkelő tüzérség részére Óbudára ruházatot is szállítottak. 213 A felkelők már a következő évben hazatértek. A várostól a tisztek 30—ö0, a közlegények 2 forint jutalmat kaptak. Ugyanezt kapták a tüzérek is. A fehérváriak a 60. nemesi légióhoz voltak beosztva, amely 1801-ben Budára, majd onnan Temesvárra vonult. A tanács ,,felix iter"rel búcsúzott tőlük. A hazatérő hadnagyból városi számvevőségi adjunktus lett. 210 1805- ben a megyei közgyűlés újból egy lovas és 102 gyalogos felkelő kiállítását követelte a várostól. A hozzájuk tartozó három tisztet —• a tanácsosok javaslatára — < a tanács kinevezés útján állította ki. A városi cohors kapitánya Andrássy Antal tanácsos lett. A város mindezt levélben közölte a nádorral, aki azonban ,,az ország ügyeivel volt elfoglalva és nem tudott azzal foglalkozni". Viszont közölte a várossal, hogy „azt az irányt kövessék, mint Pest megye közönsége". 2 " 1806- ban tovább folyt a polgári századok felállítása. Három-négy századról volt szó; mindegyik élére —; kapitányi rangban — egy-egy tanácsost jelöltek. Ők mentek a budai katonai fegyvertárba, 400 puska, szablya és bajonett átvételére. A kapitányok írták össze a fegyverviselésre alkalmas polgárokat. A költségeket a városi házipénztár fedezte, „mivel mind a bel-, mind a külvárosi lakosok ingatlanai után kell a századokat felállítani". 218