Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
Adóterhek - Katonaság, rendészet - Katonaság
Az első nemesi felkelés, amelyben a város részt vett, az 1741. évi. Ez év decemberében utasította a budai hadipénztár a tanácsot, hogy a nemesi felkelés lovasainak kiállítására 100, zabra és árpára pedig 318 forintot fizessen. A város a pénz egy részét 1742 áprilisában be is fizette a hadipénztárnak. 203 Másképp járt el a tanács a városban lakó nemesekkel. Ezeket összeírták. Innen tudjuk, hogy 1742-ben az alábbi 23 nemes lakott Székesfehérvárott: Hiemer Mátyás, Kovács György, Viczenty Ferenc tanácsosok, Diuncsek Ferenc ügyész, Dalmata József, Németh Imre, Vásárhelyi Pál jegyző, Boros Tamás, Mihályi Jakab, Kéri Pál, Fekete István és András, Zuber Sándor, Perczel István, Hajós Ferenc, Grangyai János, Budák Mihály, Borsz Miklós, Fitos András, Deli Gábor, Kapai György, Viczenty Domokos és Nádallay Sándor. Ezekre a város lovasra 262 forintot, élelmezésre 47 forintot vetett ki úgy, hogy egy-egy személyre 6—12 forint jutott, de volt aki —< vagyoni helyzete alapján — 25 és 75 forintot fizetett. AJ tanács különben tiltakozott az ellen, hogy „bevonták a nemesi felkelésbe". 20 '' 1742-ben Baranyai Jánost vették fel „városi insurgensnek". 100 forint értékű lovat, ruhát, szerszámot, fegyvert, valamint ellátására havi 8 forintot kapott. Mentesítették a porció és a beszállásolás alól. 1744ben a város „tekintettel a közelgő insurrectiora", a nyereggyártóknál (á 34 garasért) 11 pár pisztoly tartót és (á 2 forintért) 11 pár szablya- és patrontokot rendelt. „A, nemesi felkelés körül fáradozásaikért" nemes Deli Gábor és Fleischer János négy mérő gabona és 2 forint 50 dénár jutalmat kapott.' 05 Az 1790-es évektől indult meg a szabad királyi városokban a városi polgárőrség szervezése. Ennek célja azonban „nem a felülről szervezett polgári megmozdulás",- mint inkább a felkelésbe való bekapcsolásuk volt. Az irodalom szerint Budán és Pesten szervezték meg először 1789ben a polgárőrséget, a rend fenntartására. 206 Székesfehérvárott azonban már ezt jóval megelőzően, 1727-től van adatunk a polgári lövészegylet létezéséről, amelynek a működését a város anyagilag is támogatta: lövöldét építettek számukra. Mária Terézia 1768-ban azzal engedélyezte a fehérvári lövészegylet működését, hogy ,.a polgárok hordhatnak fegyvert". Megjegyzem, hogy 1780-ban már Pécsett is volt „polgári sereg", amely a Tettyén gyakorolt. 207 Ennek ellenére — érdekes módon — az 1797. évi felkelésben a polgári sereg semmi szerepet sem kapott. A városra kivetett 2000 forintos összeget a tanács úgy szedte be, hogy a birtokos, házas polgárok 2 forintot, a házas (lakos, zsellér, polgár) személyekre 1 forintot vetett ki. Mérlegelték kölcsön felvételét is erre a célra, de ettől elálltak. A beszedés azonban nem ment simán, mert 1831-ben a város még mindig 608 forinttal volt adós az 1797. évi nemesi felkelés költségeire. Ezen felül egy lovas katonát állítottak ki, de csak közlegényi fizetéssel. 208 Az 1800. szeptemberi megyegyűlésen merült fel újból a felkelés gondolata. A város álláspontja az volt. hogy ha a megye egy gyalogos századot állít ki, akkor 20 főt, ha két századot akkor 30 főt vállal. Lovast nem akartak vállalni, mivel az adózókat tűzkár érte. A megye a felajánlással meg nem elégedve: 40 fő és egy tiszt kiállítását kérte. A tanácsülés ,,a föld védelme érdekében" meg is szavazta. 209
