Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Társadalom - Polgárok , lakosok

(Lichtneckert Vince) telepedett le a városban, illetve nyert polgárjogot.

70 Egyházi személyt — a fenti uradalmi embereken kívül — csak keveset vettek fel a polgárok közé. Az egyik 1794-ben Nagy Pál kanonok (vele csak a lakásán Íratták alá a polgári esküt), a másik 1812-ben Szabó József káptalani custos és kanonok.

71 Idegen nagykereskedők Külön kategóriát jelentettek a más városban lakó, de fehérvári kereskedőkkel kapcsolatban álló nagykereskedők, akik az 1780-as évektől kezdve — nyilván üzleti érdekből — városi polgárjogért folyamodtak. Az első ilyen Constantin János török alattvaló, akinek érdekében a helytartótanács is írt. aki lenvászonnal kereskedett/

21 1810-ben kért polgárjogot Clauber János pozsonyi kereskedő. A tanácsülésen a felesége jelent meg és kijelentette, hogy férjével nem fog szaporodni a városi kereskedők száma, mert nem akar itt letelepedni. A tanács lakhatási jogot adott neki, de ,,a kereskedők közé csak a Kereskedő Társaság meghallgatásával vehetik fel".'

3 1817-ben Rossnagl Mihály pesti polgár kérte, hogy a városban kereskedést nyithasson, ahol házieszközöket árulna. A tanács a kérést elutasította, mivel „nem akar a városban megtelepedni, ezzel pedig a helybeli munkásságot nem növelné, hanem csökkentené"/'

1 1819-ben Leibenberg Emánuel Károly és Lipót Ferenc bécsi polgárok és nagykereskedők meghatalmazott útján kérték felvételüket a fehérvári polgárok közé. Megígérték, hogy ,,a helyi kereskedőknek fogyatkozást nem okoznak; gyapjúval kereskednek, mint eddig." A bécsi nagykereskedők és az osztrák nemes urak a felvételkor a kórháznak és az öregek házának 100—100, a Szent Sebestyén kápolnára 30 és tűzoltó eszközökre 20 forintot ajándékoztak.

75 1827-ben La Tandri Angelus Maria franciaországi piócakereskedő kapott engedélyt, hogy a városban, a kereskedés előmozdítására egy telket vegyen.

76 1846-ban Böckman Adolf trieszti nagykereskedő kapott engedélyt ingatlanszerzésre a városban. Ezt követően házat vett, majd a trieszti hatóság előtt aláírta a polgáresküt. A kötelező díjakon felül 250 forint kegyes ajándékot adott.

77 A polgárjog elvesztése A polgári kötelezettségek megsértéséért, a tanáccsal szembeni engedetlenségért a polgárlevelet el lehetett veszteni. 1729-ben a tanács viszszavette Wéber Simon polgárlevelét, mert azt egy móri lakosnak átadta, „visszaélt a városi szabadsággal és esküvel". A polgárjog elvesztését az egész polgárság előtt kihirdették.

78 1743-ban Pölöskei Ferenc felcser és polgár szidta a tanácsot, különösen a bírót. Egy csizmadiát — aki ezért figyelmeztette — megpofozott. A tanács a boltját bezáratta, börtönbe vetette és a polgárlevelét