Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
Adóterhek - Katonaság, rendészet - Katonaság
25 újoncot kellett állítania. Az összeírás alapján állították össze azok listáját, akik katonai szolgálatra minősítve voltak. A következő lépés a fertálymesterek dolga volt: a jegyzék alapján a tanács elé állították az újoncokat. „Ki kell dolgozni a rendszert, ami szerint az űjoncozást a jövőben intézni kell'*. 1789-ben újabb 20 újoncot követelt a megye a várostól. Ekkor Khorherr Domokos, „lélekszám-összeírási biztos" állította össze a katonaságra alkalmas legények névjegyzékét. Állításukról a kapitány gondoskodott. 0 ' 1788-ban Hoffmann József, az újoncállításra kirendelt biztos azt kérdezte a tanácstól, hogy felvehet-e katonának egy olyan lakost, akinek még kiskorú fia van. A válasz: ,.A gyerek máshol van alkalmazásban, így apja segítségére nem szorul. Fel lehet venni"/' 8 1790-ben a helytartótanács úgy rendelkezett, hogy az alkalmas legényeket akkor is be kell venni katonának, ha csak 156 cm magasak.*' A katonának állított ifjak szülei különböző módon próbálták meg gyermeküket, rokonukat kiszabadítani. 1792-ben pl. Bakos János és neje az Esterházy lovasezred részére 65 forintért másik újoncot állított vejük helyett. Ugyanebben az évben a tanács kérte az Alvinczy ezredtől, hogy Riva Ádám kéményseprőt bocsássák el a katonai szolgálatból. Az ezredes válasza: „Ezt nem tehetik, mivel a létszám nem teljes, nem nélkülözhetik, de jóindulattal kezelik az ügyet". 100 1792-ben Büdöskuti Zsigmond helybeli őrmester panaszt tett egyes nők ellen, akik „az újoncokat a katonai szolgálattól visszatartották". A tanács úgy határozott, hogy ezeket a nőket a származási helyükre kell toloncolni. 101 17,94-től már a francia háború céljára adandó hadsegedelem volt napirenden. A tanács és a választott község 20 újoncot ajánlott fel, valamint gyűjtést kezdeményezett a városban. A tizedgabonából 300 mérőt ajánlottak fel. Az újoncok állítására a város felvezetőket (conductores) alkalmazott, „takarékosan" dolmánnyal, nadrággal, egy pár csizmával és magyar süveggel látva el őket (9 krajcár napidíjat kaptak). A verbunkos vezetők mellé —i napi 20 krajcárért — zenészeket is fogadtak. A városi darabont, ha egy „jó felépítésű fiatalt" hozott, 3 forintot kapott. 102 Az újoncállítás ügyében a város kapcsolatot tartott a nádorral, a magyar királyi kancelláriának pedig havonta jelentett. A toborzó parancsnok az újoncok jegyzékét a magistratusnak mutatta be.'" J 1795-ben Paulovics Mihály bejelentette, hogy maga helyett más újoncot állít. Erre 39 forintot helyezett letétbe; ezt követően azonban eltűnt. A pénzt a kamarási hivatal vételezte be. 104 A város ekkor is fenntartotta azt a gyakorlatot, hogy a gyanús elemeket katonának adja. 1796 augusztusában pl. 30 éjjeli csavargót kísértek a városházára; közülük tizet találtak alkalmasnak és adtak katonának, „hogy az uralkodó minél nagyobb számban kapjon katonát". Az újoncok fejenként 3 forint kézi-pénzt kaptak. 105 Ha a befogottak között nemes személyek voltak, elengedték őket. 1797-ben pl. a város Katona Mihályt rossz magaviselete és kihágásai miatt katonának adta. A helytartótanács azonban arról értesítette a magistratust, hogy az illető nemes személy, így el kellett bocsátani. A várostól másik újoncot követeltek helyette. 100