Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Adóterhek - Katonaság, rendészet - Katonaság

Az újoncozó kapitány kérésére a város megtiltotta, hogy a polgárok és zsellérek katonai személyektől bármit vásároljanak. Ezzel azt akarták megakadályozni, hogy katonai felszerelést eltulajdonítsanak. A kapitány kérésére a város a kórház és a kaszárnya közé magas falat építtetett, az újoncok szökésének megakadályozására.

10

' 1799- ben a város 40 forintért 34 újoncot, 1800-ban 24 forintért 5 újoncot állított. A pénzt a kamarási pénztár fizette ki.

108 Van példa arra, hogy egy fiatal önként állt katonának: Jankovits József, abszolvált bölcsész, egy fehérvári szabómester fia, pártfogó levelet kért a tanácstól, hogy báró Kray tábornok vegye fel az ezredébe kadétnak. A levelet a jegyzői hivatal állította ki.

100 1800- ban a helytartótanács engedélyezte, hogy az Erdődy-ezred egyik közlegénye maga helyett másik újoncot állítson. 1801-ben a helytartótanács afelől érdeklődött, hogy a város teljesítette-e állítási kötelezettségéi. A válasz: „A kötelezőn felül is".

JJ0 1803-ban a kaszárnyákban nem fértek el az újoncok, ezért 60 főt a Palotai külvárosi polgárházakban helyeztek el. Az újoncállítási táblázatot, a beteg városi kapitány helyett, a polgármester terjesztette elő. 1805-ben, a helytartótanács leirata szerint, a számítási kulcs alapján a városra 12 újonc jutott.

111 1808-ban a városi kapitány amiatt panaszkodott, hogy az alkalmas ifjak közül sokan a szomszédos uradalmakba és szőlőhegyekre szöktek. Ezt a megyének is jelentették. Farádi Vörös Ferenc táblabíró viszont azt írta a városnak, hogy akik az ő hegyén szőlőt birtokolnak, az ő joghatósága alatt állnak; ezért nem lehet városi katonaállításra befogni őket; A tanács barátilag figyelmeztette a táblabírót: „Azok, akik a városban laknak, de idegenben is van szőlőjük, a városi joghatóság alá tartoznak, így itt állítják őket katonának"."

2 1808-ban az újoncok, más városok példájára hivatkozva, kézi-pénzt kértek a tanácstól. A kamarási pénztár fejenként 5 forintot fizetett nekik. A város viszont tiltakozott, mer a verbunkos parancsnok engedélyezte az altiszteknek az újoncozásra kijelölt házban a bormérést.

113 1808-ban öt, a következő évben 33 újonc kiállítása esett a városra. 1809 júliusában a város 20 000 forintot kapott a budai fizetőpénztártól katonaállításra és lovak vásárlására. Augusztusban az uralkodó újabb 40 000 forintot engedélyezett erre a célra. Az újoncokat még akkor sem engedték el, ha alkalmatlanok voltak. Elég volt, ha két polgár állította az alkalmasságát.

11

'

1 1812-ben sürgősen újabb 22 katonát és öt lovat adott a város. Előfordult, hogy betegeket is katonának adtak. Mire a tévedés kiderült, a toborzóparancsnoknak „már nem volt a hatáskörében" az illető. Egyetlen példa van arra, hogy a verbunkosok két (csak 150 cm magas) újoncot nem fogadtak el. A helytartótanács leirata szerint a 150 cm magas újoncot már el kell fogadni, ha „egyébként erős felépítésűek és alkalmasak a fegyverhordásra".

115 A polgármester, „hazafias célokra", maga állított ki két újoncot, a felszereléssel együtt. Ezenkívül még öt urna bort is adott. A magistratus ezt jegyzőkönyvezte és jelentette a helytartótanácsnak.

110