Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Adóterhek - Katonaság, rendészet - Katonaság

KATONASÁG, RENDÉSZET KATONASÁG A városlakók ősi és természetes kötelessége volt a város védelme. A városi statútumok is előírták, hogy „minden házzal bíró személyesen köteles védeni a várost." Ha a toronyban megszólalt a lármadob, minden lakosnak fegyveresen kellett a megadott helyen megjelennie, mert különben polgárjogát, lakhatási jogát és javait is elveszthette. Ha valaki háború idején a bíró tudta nélkül elhagyta a várost, minden javát elkobozták, mert megszegte azt a kötelességét, hogy „saját vére ontásával is emberül szolgáljon a városnak". Éppen ezért a „lovagi játékokat" (lövészet, vívás, birkózás, ugrás, futás stb.) sohasem tiltották, a minden más játékot rossz szemmel néző, esetleg betiltó magistratusok. A puskákat és ágyúkat békidőben is rendszeresen tisztították. A városlakók kezén lévő fegyvereket évente mustrálták, ha valaki nem teljes és jó felszereléssel, valamint lőszerrel jelent meg, polgárjogát is elveszthette. A kapuknál vagy a falakon való őrállást nemcsak háborús időkben követelték meg. Lehetséges volt azonban, hogy ha valaki (pl. a kereskedés miatt) személyesen nem tudta teljesíteni, mást —* kivéve fiatal gyermeket — állítson maga helyett.

1 Székesfehérvár lakói először 1703-ban szembesültek ezzel a nehéz feladattal, amikor a 200 főnyi császári katonaság elhagyta a várost, a kapuk kulcsát a tanácsnak adva át. Az őrséget a város szervezte meg, a kaput pirkadattól alkonyatig nyitva tartották, nyitáskor-csukáskor e

gy"

e

gy tanácsos volt jelen. Az őrség a 24 órás szoglálat után a Parádé téren sorakozott fel. Annak eldöntésére, hogy hogyan viselkedjenek a közelgő kurucokkal szemben, „congressust" hivtak össze. A városlakóknak ez a gyűlése az 1703—171 l-es években többször is összejött,

2 Az elszenvedett károk miatt B\eister tábornok 1705-ben visszaküldte Komáromból a város által befizetett 300 forintot. A tanács 1713-ban adóelengedést kért a „magyar háború" (Hungarischer Krieg) alatt elszenvedett károkért. Ez 262 lovat, 75 felszerelt kocsit, 669 ökröt, 1792 tehenet, 1027 borjút, 5848 birkát, 2443 bárányt, 6006 mérő gabonát, 2486 mérő árpát, zabot, kölest, 3302 vödör bort, 1562 kocsi szénát, és a földeken felégetett mintegy 10 000 mérő gabonát, 436 leégett házat, a lerombolt háromjáratú városi malmot és téglaégető kemencét, valamint