Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Adóterhek

Év Hadiadó Háziadó Forint Forint Év Hadiadó Háziadó Forint Forint 1818. 1821. 1827. 1828. 1829. 1830. 1831. 1834. 183G. 16 319 33 083 40 595 22901 29 377 29 444 33 106 30 596 32 065 1837. 1838. 1839. 1840. 1841. 1842. 1843. 1845. 1846. 31 579 30 096 32 253 33 037 32 152 28 240 26 007 24 041 20 960 Háziadó kulcs Háziadót ugyanazon dolgok után szedtek, mint a hadiadót. így a háziadó tárgya lehetett a polgár vagy a zsellér személye (fejadó); háza és házi telke; a házhoz tartozó kültelkek (szántók, rétek), a házhoz nem tartozó kültelkek, a szőlő, a kukoricaföld, a kert (beleértve a kerti házakat is) és az állatok. Háziadót az 1790-es évekig nem minden évben szedtek, kivetését a város saját házi szükségletei határozták meg. Innen „házi" elnevezése is. Az első adókulcs 1737-től ismert: ebben az évben a polgár személye után 25 dénárt, a ház után 1 forintot, a házi telek öle után í

/

2 krajcárt, a házhoz tartozó (két) szántó után 1 forint 50 dénárt, a házhoz tartozó rét után 50 dénárt, a házhoz nem tartozó szántó után 40 dénárt vetettek ki. 1741-ben a házi telek öle után 1 dénárt, a két szántó után 1 forintot, egy kültelki szántó után 30 dénárt, és két rét után 50 dénárt szedtek.

51 1750-ben a polgár fejadója még mindig 25 dénár, a belvárosi házé 1 forint, a külvárosi házé (új tétel) 2 forint (beszállásolás nélkül), a beltelek öle 1 dénár, a beltelekhez tartozó szántó 50 dénár, a kültelki szántó 30 dénár, a rét 25 dénár és a kerti ház (új tétel) 1 forint volt.

52 Ez a kulcs az 1760-as évek közepéig volt érvényben. 1765-től a polgár 25 dénárt, a zsellér (új tétel) 50 dénárt fizetett. A ház után 1 forintot, a háztelek öle után 1 dénárt, a szántó után 25 dénárt, a rét után 15 dénárt, a kültelki szántó után 30 dénárt szedtek. Ezenkívül minden polgár 25 dénárt, a zsellér 15 dénárt) fizetett útjavításra. 1767-ben a kamara kérdésére a város azt a tájékoztatást adta, hogy „a városi háziadó nem több, mint a hadiadó".

53 Ujabb változást 1774-ben látunk. Ekkor a polgár 50 dénárt, a zsellér 80 dénárt fizetett; a ház után 60. dénár, a háztelek öle után 1 dénár, egy szántó után 25 dénár, egy rét után 20 dénár, a kerti ház után 1 forint, a pálinkafőző kazán után 4 forint volt a háziadó. Itt jelenik meg először a mesterség: az I. osztályú piaci hentes 3, a II. osztályú 1 forintot fizetett. 1777-re a zsellér adója 1 forint 50 dénárra, 1778-ra a polgáré 1 forintra, a zselléré 2 forintra, a pálinkafőző üsté 5 forintra emelkedett.'"* A személyekre kivetett (fejadó) alakulását az alábbi táblázat mutatja:

55