Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Adóterhek

1737—1750 1765. 1774. 1777. 1778—1790 1792. 1794—1805 1806—1810 1780-ban a kert után 40 dénárt, a háznál lévő kert után 60 dénárt, a polgári ház után 1 forintot, egy szántó után 50 dénárt, egy rét után 40 dénárt, a vásárolt (tehát nem a házhoz tartozó) szántó után 60 dénárt, a pálinkafőző üst után 5 forintot szedtek; az I. osztályú hentes 3 forintot, a II. osztályú 1 forintot fizetett. 1781-ben ehhez új tételként jelentkezett az I. és II. osztályú nádas (10 és 5 dénár), valamint a kukoricaföld (10 dénár).

50 1792—1810 között a házitelkek öle után az alábbi adókulcsot alkalmazták :

5/ I. II. III. IV. V. VI. osztályú Belvárosi házak 2 kr 1 y

4 kr 1 kr % kr y

a kr Külvárosi házak 1 i/o 3

/4 Ve Kerti házak VB VB 1792-ben 4442 hold után á 4 krajcárt, 2876 kaszás rét után á 5 krajcárt, 437 kukoricaföld után á 3 krajcárt, 12 719 kapás szőlő után á 1 dénárt szedtek. 1794-ben ez az adókulcs nem változott, de hozzájöttek a sárréti rétek: I. osztályúért 7 V2 krajcárt, a II. osztályúért 5 krajcárt és a III. osztályúért 2 V2 krajcárt kellett fizetni. 1795-re emelkedett: I. osztályú 10 V'2 krajcár, a II. osztályú 8 krajcár és a III. osztályú 5 V2 krajcár lett. A kukoricaföld után 2 krajcárt szedtek. Ez a kulcs — kisebb változásokkal (pl. 1798-tól egy kapás szőlő után 2 krajcárt, 1807-től 9 krajcárt, vagy a következő évtől a kukoricaföld után 2 krajcárt szedtek) 1810-ig megmaradt.

08 Polgárok állatai után az alábbi adót szedték:

,)!) Év ökör, ló Tehén Borjú Juh Kecske Sertés 1792—1795. 12 kr 9 kr 6 kr 3 kr 6 3 kr 1796—1798. 21 18 15 — 3 kr 6 1799—1805. 12 9 6 — — 3 1806. 21 18 15 — — 6 1807. 30 27 24 — — 15 1809. 36 33 27 — — 15 1810. 36 33 27 — — 18 25 d 25 50 d 50 80 50 1 Ft 50 1 Ft — 2 — 30 kr 30 kr 1 30 kr 45 45 2 15 1 Ft — 45 2 15