Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
Adóterhek
„mint itthoni összeírásra rendelt tagot". Rajta kívül minden fertélyban két-két választópolgárt delegáltak az összeíráshoz. 13 A nádor 1828. májusi parancsa szerint azokat a réteket, amelyeken sarjút is kaszáltak, az első osztályú szántóföldekhez kellett sorolni. Erről a tanács tudósította az összeírásban munkálkodókat. Augusztusban az öszszeiráshoz még 120 nyomtatott ívet igényeltek (Budáról hozatták, 6 forintért). Az összeírást végzők augusztus 18-án közölték, hogy a következő hónapban befejezik munkájukat. A tanács ezt a nádornak jelentette. Laky Gábor, társával együtt, valóban szeptember 18-án, munkáját befejezvén, hazatért Komáromba. A város neki és hajdújának 688 forint napibért fizetett ki. Say István és hajdúja 437 forintot kaptak. A kamara rendelete szerint az összeírás költségeit a számadásokban „előleges fizetések" címszó alatt külön rovaton kellett feltüntetni, majd a következő évben az adózókra kivetni és a városi pénztárnak visszafizetni. 1 ^ Az országos összeírás elvégzése nem jelentette azt, hogy abban az évben ne lett volna a szokásos évi, városi adóösszeírás. Erre a magistratus — egy tanácsos vezetésével — négytagú bizottságot küldött ki. 15 Az ezt követő négy évben nem szűntek meg az összeírással kapcsolatos észrevételek és ellenészrevételek. 1829 januárjában a tanácsnak voltak észrevételei az összeírok megjegyzéseiről; a lakosoknak a fundusok termékenységéről tett észrevételeiről és a fundusok hasznába a költségek beszámításáról. 1832 áprilisában érkezett meg József nádor parancsa: „a város az összeírásra vonatkozó összes észrevételre adja meg a választ, mert különben úgy tekintik, hogy a város beleegyezett a nehézségekbe" (vagyis nincs ellenvetése). A város „az észrevételekre vonatkozó felvilágosítást" az első alkalommal felterjesztette. 10 1830-ban a tanács azt mérlegelte, hogy a városi házitelkek új osztályozása által több adót lehetne remélni. Ezért kívánatosnak tartotta, hogy a napszámosok (zsellérek) fejére eddig kivetett terhes adót valamennyire csökkentsék. A következő évben bizottság vizsgálta felül a Malom utcai házak osztályba sorolását. Véleményüket a számvevő hivatallal közölték. 17 1842-ben Nagy János írnok kérte, hogy mentsék fel a „fertályozás" alól, mert a pertárban és a bírói segédhivatalban van elfoglalva. A tanács válasza: „A fertályozási munka nevezetesebb része úgyis csak az összeírás, az pedig néhány napig tart. Ezt végezze el, valamint vegye maga mellé az új járulnokot és képezze ki e munkára". 18 Kivetés (repartitio) Az országos conGursuson, illetve a megyei közgyűlésen a városra egy összegben kivetett adót a tanács tovább (most már személyekre) bontotta. Ezt hívták repartitionak, amely legtöbbször a belső és külső, 1729 r től a választott község jelenlétében történt. 1722-ben a „tanács és az egész tisztelt polgárság" hajtotta végre a kivetést. Az 1724. évi határozat szerint a repartitiot, a számadások felülvizsgálata alkalmából, a polgársággal ismertetni kell. Az 1728. évi kivetésnél jelen volt Ányos Györy főszalgabíró is. 19 1745-től kezdve •— néhány évben (pl. 1745, 1750) — a tanács bizottságot küldött ki a repartitio elvégzésére. Tagjai rendszerint a belső ta13* 195
