Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
Adóterhek
A Rákóczi-szabadásharc alatt szünetelt az adóösszeírás. Ezt 1713ban kezdte meg újból a tanács. Az összeírást házról házra járva rendszerint a jegyző, az írnok és néhány tanácsos végezte. Az 1715-ös országos összeírást a városi kancellária készítette elő, de ezzel egyidejűleg a városi adóösszeírás is megtörtént." 1759-ben a város arra hivatkozva kérte a kamarás fizetésének a felemelését, hogy ő végezte a tized- és az adóösszeírást is. A bécsi udvari kamara 50 forintos emeléshez járult hozzá. 1760-ban a város elrendelte a kertek összeírását is, hogy a gazdák ,,a proportione" azok után is adózzanak. 7 Az 1770-es évektől kezdve a tanács bizottságot küldött ki az összeírás elvégzésére. Tagjai között a jegyzőt (vagy az aljegyzőt) és egy írnokot látunk. Ez a helytartótanács által megkövetelt conscriptio animarumok elkészítéséhez is kapcsolódott. Az összeírok házról házra jártak: az iparosok összeírását a céh vezetőinek a bevonásával végezték, a házakat, földeket a telekkönyv alapján írták össze; az állatok összeírásában a pásztorok nyújtottak segítséget. 8 Az 1780-as évek második felében a királyi biztos és a vármegye fokozottabban szólt bele az adóösszeírásba is:''még egy írnok alkalmazását is engedélyezte a biztos. Az 1790-es évektől kezdve az adóösszeírás szervezése és irányítása a számvevő feladata, az öszeíró bizottságot azonban mindig a tanács rendelte ki. Magát az összeírást napidíjasokkal, vagy a fertálymesterekkel (1815) végeztették." Az összeírok csak akkor kaptak teljes napidíjat (,,napibért"), ha olyan messze mentek, hogy szállásra nem jutottak haza. Ha csak ebédre nem tértek vissza, akkor fél napibér járt nekik. Ezt is csak akkor fizették ki, ha a számvevői hivatal jóváhagyta. Ha valaki jogtalanul vett fel pénzt, harmadrészét maga, kétharmad részét pedig azok a tanácsosok fizették vissza, akik hibásan utalványoztak. 1 " Az összeírásnál ügyeltek, hogy minden földet felvegyenek. 1824-ben az urbárium rendtartója jelentette pl., hogy a Sár utcai házakhoz tartozó és a kanálisig terjedő rétekre nem vetettek ki adót. A tanács a számvevőt és a fenti rendtartót bízta meg, hogy a réteket a II. József-kori felmérésnek megfelelően vegyék adó alá." Számos teendője volt a városnak az 1828. évi országos összeíráskor. Januárban József nádor leiratban kérdezte: mennyi összeíróívre lesz szükség a városban. A tanács 300 ívet igényelt. Az összeírásra, amely április 14-én kezdődött, a nádor Laky Gábor komáromi tanácsost küldte ki (a fehérvári összeírási tagokat Győr városba rendelte). Fehérvárra jött még, mint supplens összeíró, Russay József komáromi tanácsos. Havonta kellett jelenteniök az összeírás menetéről. A város az összeíróknak szállást, írnokokat és hajdúkat biztosított. 12 1828 márciusában ,,próbát tettek az összeírásból és az, utasításra, valamint a táblára nézve talált nehézségeket és észrevételeket" összeírták. Ezek annyira jelentősek voltak, hogy más városok (pl. Eszék) is kérték azokat Fehérvártól. Laky Gábor április 14-én jelent meg a tanácsülésen, amelyen részt vett a választott község is. Bemutatta megbízólevelét és bejelentette, hogy foglalatosságát megkezdi. A tanács Say István bírót rendelte mellé,
