Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
A város vezetése - Pénzügyietek
forint kölcsönt nyújtott a kincstárnak. Az összeg egy részét a magyar kamarának, más részét a pesti sóhivatalnak fizették. 138 A 70 000 forint után a kamara 6%-os kamatot (amit később 4%-ra szállított le) és a tanácsosoknak fizetésemelést ígért (és adott). A kamatokat a pesti királyi sóhivatal fizette a városnak. A kölcsön céljára a város adósságot csinált: Daróczinétől 15 000, Finánczy Károlytól 11 000, Heinrich Jánostól 10 000 forintot vett fel, 5—6% kamatra. 139 1778-ban a bajor háborúk céljára a kincstár újabb 15 000 forintot kért Fehérvártól. A város a pénzt gróf Batthyány Ádámtól vette fel és adta tovább 4% kamatra a pozsonyi fizetőhivatalnak. Az államkölcsön céljára magánszemélyektől felvett tőkék kamatait a kamara 1780-ban 6%-ról 5%-ra szállította le. 1781-ben a Fehérvár által nyújtott kölcsönből 5000 forintot a hátralékos királyi cenzusba számítottak be (censualis solutio). 140 1788-ban Fornapuszta bérlője amiatt tett panaszt, hogy a város már két éve nem fizetett neki kamatot a tőle (államkölcsön céljára) átvett 10 000 forint után. A tanács a kamarási pénztárat utasította 800 forint kamat kifizetésére. 1791 januárjától az előző év november 1. után a kincstári pénztárakba befizetett tőkék utnái kamat nem 5, hanem 3,5% lett, mert a kincstár az 5% kamatot nem tudta megfizetni. A város hitelezői erre úgy reagáltak, hogy bizonyítványt kértek a tanácstól: a 4%-ot meg fogják kapni. 141 1795-ben újabb 15 000 forintos államkölcsön merült fel. A tanács a pénzt a veszprémi püspöktől és káptalantól akarta megszerezni, de eredménytelenül. Végül is öt fehérvári polgártól sikerült felvenni. A pénzt a konzul és a szószóló vitték Budára, ahol biztosító levelet kaptak róla. Az utána járó 5% kamatot a budai fizetőhivataltól kapták. 1 '' 2 1806-ban a budai kamarai fő-fizetőhivatal a fehérvári szegényházi pénztártól vett fel kölcsönt. Ebben az évben az államkölcsön után a város 200 forint kamatot kapott, amihez 25 forintot hozzátéve, éppen kifizethette az évi cenzus regiust (225 Ft). 1807-ben a fizetőhivatalból 15 000 Ft után 5% (750 Ft), és 10 000 Ft után 4% (400 Ft) kamatot kapott a város. 1811-ben 40 000 Ft államkölcsön után fizetett a kincstár. 143 1818-ban rnég mindig őrizte a tanács Mária Terézia 10 000 forintról szóló kötelező levelét. Az elszámolásnál az adószedő magával vitte és a fő-fizetőhivatal által hitelesítette. Ezt követően a levéltárban helyezték el. 1842-ben a város a kincstártól 10 000 váltó forint után 40 ezüst forint kamatot kapott (2%). 144 Takarékpénztár 1841-ben kapta meg a város a Pesti Hazai Első Takarékpénztár első évi számadását, „közfigyelem és nyilvánosság tekintetéből". A tanács a választópolgárokkal közölte. A következő évben a Pesti Kereskedelmi Bank alapszabályát és bank rendszabályát hirdették ki a választópolgárok és a Kalmár Társaság előtt. 145 1843 márciusában érkezett meg Fejér vármegye levele: a város pártolja a felállítandó takarékpénztárat. A tanács véleményezésre az
