Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
A város vezetése - Pénzügyietek
,,országos ügyekben működő küldöttségnek" adta ki. A következő évben a helytartótanács felhívta a város figyelmét: takarékpénztárat csak úgy engedjen létesülni, ha az alapszabályait jóváhagyta. ,,A takarékpénztárak ugyanis nem lehetnek a magán haszonszerzés eszközei, mivel a szegényesebb sorsú emberek fordulnak ide (közhitelre őrködés), valamint fáradságos munkájuk által szerzett vagyonuk ne kerüljön veszélybe" —• írta a felsőbb hatóság. 140 A fehérvári takarékpénztár 1845-ben jött létre. 120 fő jegyzett 825 (á 100 ezüst forint értékű) részvényt, köztük nagyrészt városi polgárok. Igen érdekes, hogy a tőkével rendelkező és hitelügyleteket folytató városi pénztárak távol tartották magukat. Az első hónapban 20 179 forint a takarékpénztár betétje, ezt követően 1848—1849-ig a pénzforgalom igen gyér volt. 1 '' 7 Az alakuló ülés a városházán, a polgári teremben volt. A takarékpénztár választmányának kérésére a magistratus a helytartótanácsnál pártfogólag jelentette be az újonnan alakult pénzintézetet. Hamvassy Imre takarékpénztári könyvelőt a pozsonyi, a győri és a komáromi pénzintézetbe küldték gyakorolni. A város ez ügyben gróf Zichy Ferenc pozsonyi váltótörvényszéki és takarékpénztári elnökhöz fordult. 1 '' 8 1845 novemberében az új takarékpénztár megkereste a polgármestert: a „beszivárgott alaptőkét szívesen adnák ki 6% kamatra a városnak" (az alapszabályok szerint, negyedévenként fizetve). A tanács határozata: „Támogatja a takarékot, amely jobb helyre nem is tehetné a pénzét. Mivel 5% kölcsönnel nem kínálták meg a várost, elfogadják a 6%-os kölcsönt." 1 '' 0 Ugyanaz év decemberében a takarékpénztár kérte, hogy mint testület megvehesse a Bezerédy Miklós táblabíró házat, és hogy a részvényeken a városi címert használhassa. A házvételt engedélyezték, a részvény egyik oldalán használandó címer ügyében a választópolgárság véleményét kérték ki.' 50 1846-ban a város a pesti takarékpénztártól kapott felvilágosítást a kölcsönök biztosítására szolgáló városi telekbizonyítványokról. Ugyanabban az évben a bécsi kamara küldte vissza (megsemmisítve) a takarékpénztártól kölcsönvett 1240 ezüst forintról szóló kötelezvényt (a levéltárba tették). 1846 szeptemberében mutatták be a tanácsnak a pozsonyi takarékpénztár követelésére, a fehérvári takaréktól felvett 11 000 ezüst forintról szóló kötelezvényt. 151 1848 júniusában a tanács, saját kérésére, Tschida Jánost ajánlotta a hitelintézet helybeli ügynökségére. 152 Életbiztosító Intézet 1846 májusában jelentette az egyik tanácsnok: a városban többen életbiztosító intézetet akarnak létesíteni. A tanács az alakuló ülésre rendelkezésünkre bocsátotta a polgári termet. Az intézet céljára, amely a Hunnia nevet akarta felvenni, négy polgár aláírásokat gyűjtött. Az aláírók jegyzékét és az alapszabályokat a város a helytartótanácshoz terjesztette fel, Székesfehérvári Első Magyar Kölcsönös Életbiztosító Intézet név alatt. 153
