Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

A város vezetése - Pénzügyietek

dig 5338 forint kamatbevételt számolt el. 1790-ban újabb (ezúttal megyei) rendelet érkezett: abba kell hagyni a tőkék beszedését. Az ekkor írt városi jelentés amiatt panaszkodik, hogy 1782 óta az aktív tőkéiket nem tudták növelni. 1793-ban a királyi biztos hívta fel a tanács figyelmét, hogy az esedékes kamatokat minden évben szorgalmasan szedje be.

131 1795-ben a tanács már nem tudta áttekinteni az adósokat, ezért névjegyzéket készíttetett róluk. Az adósok között városi polgárok, lakosok, kézművesek, kereskedők, mészárosok mellett ott látjuk gróf Zichy Jánosnét, Pázmándy Sámuelt, Boros Imre főbírót is.

1

'

2 1821-ben Vulkán Péter kamarai tiszttartó, a királyi biztos segédje, vizsgálta a kötelezvények másolatait a város 56 134 forint kintlevő tőkéjéről. A gond az volt, hogy nem mindenki fizette rendben a kamatot. A város ezért végrehajtás útján (közadóként) próbálta beszedni (1828). Az 1829. évi gazdasági statusjelentés szerint a város aktív tőkéi 49 141 forintot tettek ki.

133 1834-ben a kamara a kintlevőségek tisztázására elrendelte: az adósokat szembesíteni kell a számadást vezetőkkel, hogy ne kerülhessenek be a számadásokba már kifizetett adósságok. Az adósoktól pedig reversalist vettek: ha a kamatot nem fizetik, 15 nap után sommás úton elmarasztalhatok és végrehajthatók lesznek (1840). Aki ezt a kötelezettséget nem vállalta, annak felmondták a nála lévő' tőkét.

134 1841-ben tovább növelték a kölcsönök biztonságát: mindenkinek, aki a városi pénztártól kölcsönt akart felvenni, a telekkönyvi hivatal bizonyítványát kellett felmutatni, bog}?- ingatlan birtokkal rendelkezik és mennyi a betáblázott adóssága.

13

"' 1844-től az évi kamatot az év elteltével 3 napon belül kellett fizetni. Aki ezt nem tette, a tanács a kamat végrehajtását rendelte el és egyúttal a tőkét felmondta. Ezt nemcsak az adósokkal tudatták, hanem a kamatívre is rávezették.

136 Államkölcsön Hogy a város valóban jelentős pénzekkel rendelkezett, azt az 1759től kezdve folyamatosan a kincstárnak nyújtott kölcsön bizonyítja. Az államkölcsön, az államadósság az eredeti felhalmozás egyik legerőteljesebb emeltyűje, amely a terméketlen pénzt nemzeterővel ruházza fel és így tőkévé változtatja, anélkül, hogy ezért az ipari, sőt még az uzsorabefektetésektől is elválaszthatatlan fáradságnak és veszélynek tenné ki magát.

137 Az első (háborús) államkölcsön munkálatai 1757 májusában kezdődtek, amikor a jegyző és egy tanácsos ment Bécsbe a város pecsétjével, 15 000 forint államkölcsön kifizetésére és a kötelezvény kiállítására. Az összeghez hiányzó 4000 forintot a város Nádasdy grófnőtől vette fel. 1760-ban újabb 15 000 forintot, 1761-ben 20 000 forintot kért a magyar kamara Fehérvártól. Ez összesen 50 000 forintot tett ki, de ez még nem volt minden: 1762-ben még 20 000 forint jött hozzá. így az az érdekes helyzet állt elő, hogy az egyébként (megközelítőleg éppen 70 000 forint erejéig) eladósodott Fehérvár rövid néhány év alatt 70 000