Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

A város vezetése - Posta

Az 1788-as év igen mozgalmas a fehérvári posta történetében. Januárban az alispán elrendelte, hogy „abban az esetben, ha a postamester nem jön ki a lovakkal (vagyis kevés a lova), az adózók, így a polgárok is, kötelesek minden segítséget megadni neki". Ezt követte a helytartótanács leirata: „ahol szegény a postamester és nem tud lovakat tartani, a város tartson (pénzért) 12 lovat, amelyek befogását viszont a postamester felügyeli, azzal a városnak nincs gondja". A tanács erre azt felelte, hogy ,,a postamester nem tartozik a szegénylek közé, így tud lovakat tartani". A fehérvári postamester 1788 októberében 8, a következő év szeptemberében 9 lovat tartott. A város a lovakat zabbal látta el, illetve kaszálót adott a postamesternek.

10 1788 februárjában a tanács hívta fel a postamester figyelmét arra, hogy a Zahlbrief-re a címoldalon rá kell írni a feladás helyét. Júniusban Kiszling Málé kérte a telke melletti Postaháznál fekvő telket magának, „mivel az jelenleg adózás nélkül van". Kérte a rajta lévő városi gabonatárolókat is, mivel a városnak a majorban is volt tárolója.

11 1788 augusztusában értesítette a vármegye a tanácsot, hogy július 1-től üzembe helyezték Tétény és Velence között a marionvásári postaállomást. A város ezt kihirdette.

12 1789- ben a postamester kérte, hogy a gyakori futár- és személyfutás) forgalom miatt a város is társon két lovat készenlétben. A kamarás a „bitang" lovak kqzül kettőt erre a célra rendszeresített. 1790-ben a postamester a helytartótanács leiratára hivatkozva („mely szerint ilyen háborús időben különösen fontos a posta") kaszálót kért magának, „mivel amúgy is alacsony a postatarifa". A tanács a következő osztáskor rá is gondolt.

13 1789 októberétől a levél-portót két helyen, a postán és a feladó hivatalban tartották nyilván. A város is ellátta magát az ehhez szükséges nyomtatvánnyal: 8 forint 20 krajcárért 500 darab nyomtatott postanaplót rendelt., A feladott levelek nvilvántartását a jegyzői hivatal vezette.

14 1790- ben azok az adózók, akik a postamesternek segítséget nyújtottak, az egyszerű postáért 52 krajcárt, a másfélért 1 forint 18 krajcárt, a kettősért 1 forint 44 krajcárt fizettek; lóval való szállítás esetén az egyszerű postáért 30 krajcárt, a hivatalos futárért 30 krajcárt szedtek.

15 1790-ben Kiss György főbíró, a korábbi postamester, a budai postafőhivatalnál tett panaszt a helybeli postai expeditor ellen, aki egy, a laxenburgi telekkönyvi hivatalból jött levelet, nem törődve azzal, hogy azon a hivatal pecsétje volt, felnyitott.

10 1792 márciusában az olvadás miatt megáradt víz elvitte a postaút hídjait, ezért a postajáratot Keresztes felé irányították. Ezt a postamester kérésére a városi főbíró igazolta. 1795-ben a tanács megállapította: a palotavárosi sorompón kívüli kertek tulajdonosai kerítéseiket úgy építették, hogy a postaútból vettek el területet. A tanács a telekkönyvvezetőt külde ki felmérésre.

17 Közben Karvits Antal postamester is megvagyonosodott. 1797-ben még Pakson is volt kihelyezett 1000 forintja. Ő 1801-ben halt meg, munkáját az özvegye vette át.

ls 1801-ben rendelte el a helytartótanács, hogy a postaállomások készpénzt vagy drágakövet (nemesfémet) nem vehettek át továbbításra. A