Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
A város vezetése - Posta
fehérvári postaállomás ezt a városi tanácstól tudta meg. 1802-ben a Kereskedő Társulat a nádorhoz folyamodott, hogy a Győrbe vezető posta járat Fehérváron keresztül menjen Szolgaegyházára. A folyamodványt a jegyzői hivatal írta meg. 1 ' 1 A felsőbb hatóság — az 1741:31. tc.-re hivatkozva — ismételten felhívta a város figyelmét, hogy ,,a szabad királyi városok levelezése a postai portótól mentes"; ennek ellenére a postahivatal rendszeresen, 1802 második félévében pl. 15 forintot, fizettetett a várossal. 20 1802 decemberében a tanács azzal adott bizonyítványt Lux János császári, királyi postahivatali expeditor működéésről, hogy „habár sok dolguk volt vele, munkáját jól végezte, kihágást nem követett el, a két év nyugodtan, békésen telt el". 21 1793-ban merült fel új postaház építésének a gondolata. Erre — ölenként 1 forintos árban — a Pázmándy Sámuel házától a megyeházáig tartó telket nézték ki. Az új postaház létesítését sürgette, hogy 1805ben a postahivatalba tolvajok törtek be. A betörést a kapitány vizsgálta ki és adott róla jelentést a helytartótanácsnak. A következő évben gróf Schmidegg Tamás kérte, hogy az Ürményi-bizottság által megállapított áron adja el a város, az új postaház céljára, a Fasching-ház melletti telket. A helyszínt a szószóló és néhány választópolgár nézte meg, majd a tanács úgy döntött, hogy „odaadják". 22 1807-ben a város különös gonddal javíttatta a postautakat, mert az alispán kilátásba helyezte, hogy „az uralkodó útja a városon is keresztül fog vezetni". Ebben az évben, nyilvánvalóan az előző évi betörés miatt, a posta előtt már őrház állt. 23 1805-től a város, a megyével közösen, a postaállomás mellett huszárokat és lovas levélhordókat tartott, akik a leveleket azonnal a következő állomásig vitték, „hogy a hivatalos, az ország védelmét, az állam ügyeit érintő levelezés gyorsabban továbbíttassék". A főjegyző Győrbe is elutazott, hogy az ottani tanács is segítse a levelek továbbítását. 1809-ben a város két lovast alkalmazott, 1810-ben — a posta segítségére —• (10 forintért) három lovat vett. Ez annál is fontosabb volt, mivel az előző évben Kisbérrel szemben postaállomás létesült, és így a városnak készen kellett lennie, hogy szükség esetén lovakat adjon az arramenő postának. 24 Nőtt a postahivatal jelentősége az 1813-as évtől, a posta államivá válásától. A királyi postamesteri állás —• ha lehet — még előkelőbb lett. 25 1814-től kezdve, az „ún. ordinari posta megkímélése céljából, az olyan hivatalos leveleket, amelyek egynéhány fontnál többet nyomtak, a Diligence kocsival kellett küldeni". A jegyző a kamarai leiratra a következő elintézést írta: „A Diligence kocsi nem jár a városon át, így a várost nem érinti". 20 Uralkodói rendeletre azokért a hivatalos levelekért, amelyeket magánszemélyek ügyében intézett a város a dikasztériumokhoz vagy a törvényszékekhez, a felektől portót kellett szedni. Az ilyen leveleket erga depensionem portorii feljegyzéssel adta fel a jegyzői hivatal. 27 1819-ben emlékeztette a helytartótanács a várost arra az 1789. évi parancsolatra, amely szerint külön postakönyvet kellett vezetnie, „hogy ha valamely hivatalos levél feladása iránt kétség támadna, a könyvből
