Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)
Záborszky Miklós: Gyúró
kenységét és fájdalommal állapítják meg, hogy lelkészi hivatását nem hagyja el. A jelentés megállapítja, hogy szuggesztív egyéniség. 219 A főispáni és rendőrségi jelentések állandóan turkálnak a lelkész magánéletében, és igyekeznek annak egyes elemeit felhasználni ellene. 1929-ben Kossuth párti programmal járja a falvakat. 220 1931-ben újra fellép képviselőként és a szavazatok jelentős részét újra megszerzi. 221 Nagy Lajos működésének legfőbb eredménye, hogy a parasztság passzivitását, mely ez időben a legtöbb falura jellemző volt, sikerült megtörnie, hisz a szociáldemokratáknak falun rendszerint nem sikerült semmi eredményt elérniük. A baloldal előretörésének másik fontos eredménye az volt, hogy 1927-ben megalakult a Független Földműves Szövetség, vezetője Szőllősi József. 222 Mint országszerte, így Fejér megyében is megkezdődött a jobboldal szervezkedése is, főleg a 30-as években. 1936. szeptember 20-án Pálffy Daun József képviselő Gyúrón gyűlést tartott, melyen olyan kijelentést tett, hogy a nemzeti vagyon 98%-a a zsidó kézen van, majd így folytatja: „büdös, piszok zsidó". Hitfelekezet elleni izgatás miatt Nagy Lajos evangélikus lelkész feljelentette, ezért a parlament mentelmi bizottsága 1937. június 1-én tartott ülésén vizsgálta meg azt az ügyet, de megállapította, hogy bűncselekmény nem állapítható meg, a képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben nem függesztették fel. 223 A község politikai és kulturális helyzetére vet némi fényt a községbe 1926-ban járó napi, ill. hetilapok. E szerint: Szózat 1 db, Magyar Falu 4 db, Pesti Hírlap 5, A Föld 2 db, Magyar Ugar 4 db, Magyarok Vasárnapja 20 db, Űj Nemzedék 1 db, Nemzeti Űjság 3 db, Űj Barázda 10 db, Fejér megyei Hírlap 1 db. 224 Tehát a megyei és országos lapokat egyaránt kevéssé járatják. A politikai törekvések között a legfontosabb kétségtelenül a földkérdés valamilyen formában történő megoldása lett volna. Ennek érdekében — mint országszerte — itt is igen kevés intézkedés történt. 1919. november 25-i közgyűlésen a gyúrói képviselő-testület határozatilag kimondta, hogy a 2116 és 2117 hsz-ú ingatlanok házhelyét parcellázza. Azzal a kikötéssel adja el •-ölenként 6 K-ért, hogyha 5 év alatt nem építenek lakóházat, a megvett ingatlan tulajdonjoga a községre viszszaszáll és a vételárat elvesztik. 1927. május 2-i közgyűlésen a gyúrói képviselő-testület jelenti, hogy egy 437 •-öles telket házhelynek eladott. 225 1921-ben az alispán jelenti, hogy 9 házhelyet már osztottak, 18-at pedig a káptalani birtokból igényelnek. Kishaszonbérletre szükség nincs. A káptalani uradalom 2—50 holdas parcellákban nem hasznosítható. 226 A Nagyatádi-féle földbirtokreform eredményeként mindössze 320 kh szántóföld és 9 V2 1 kh házhely került a parasztság kezére. 227 Mint feljebb láttuk, a fehérvári káptalan birtokának fele 1935-ben már kishaszonbérletekből állt, bár ezek nagyságáról adatunk nincs. 1937ben egy bérlőszövetség birtokában van a föld, amelyik azt is megvenné 228 , de erre már nem került sor. A község közigazgatásának legfontosabb eseménye 1933-ban a két község egyesülése. ...
