Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Záborszky Miklós: Gyúró

Ezt megelőzően 1925. december 25-én javaslatot tesz a képviselőtestület a két község egyesítésére Gyúró—Kuldó név alatt. Az egyesülés mozzanatai: 1. Alakítandó nagyközség nem osztandó választókerületekre. 2. A képviselő-testület 15 legtöbb adófizető és 15 választott képviselőből állna. Az elöljáróságot alkotná bíró, jegyző, törvénybíró, pénztárnok, közgyám és 6 elöljáró. 3. A két kisközség vagyona átszállna a nagyközségre, kivéve a különálló gazdaközösségi vagyont. 4. Gyúró községnek 9,5 kat. hold frissen fásított legelője is az újonnan alakítandó nagyközségre száll át. Indokolás: 1. A két kisközség teljesen egybeépült. Kuldó szélső házsora egy utcát képez Gyúró szélső házsorából. 2. A 39 házból álló Kuldó 165 lelket számlál. Lakossága a legutóbbi népszámlálás szerint 10 évenként 20—30 lélekkel fogy. 3. A megye peremén lévő község a jövőben gyarapodni nem fog. 4. A község lakói 24. életévüktől mind tagjai a képviselőtestületnek. 5. A különállás sok felesleges kiadást okoz. 6. Az 50%-ban megkötött pótadók miatt a község csak tengődik, gazdasági, kulturális fejlődésre nem is gondolhat. 7. A különállás sok munkatöbbletet jelent, mert külön kell elvégezni az adminisztrációt adóügyi, egészségügyi feladatokat. Kuldón sok gyúróinak van ingatlana.

229 Jóllehet a kérdés igen indokolt volt, a belügyminiszteri határozat csak 8 év múlva született meg. 1933. november 27-én Gyúró és Kuldó községek egyesítését a belügyminiszter elrendelte. Az új község neve: Gyúró nagyközség. A község lakóinak életszínvonalára, annak emelkedésére következtethetünk a benne lévő épületek és azok fedélhéjának építőanyagából.

230 1900. 1910. 1930. kő vagy tégla 6 26 kő vagy tégla alapú vályog vagy sár 209 145 199 vályog vagy sár 27 92 52 Fedélhéj: cserép, pala 3 25 114 zsindely vagy deszka 25 27 3 nád vagy zsup 208 191 160 összes 236 243 277 A lakosság számának némi apadása mellett a házak száma nőtt, továbbá csökkent a gyengébb minőségű vályog, illetve sárból készült házak aránya, hasonlóképpen nád, illetve zsupfedél helyét is kezdi a cserép és pala elfoglalni. Mindez némi, de igen csekély életszínvonal emelkedést mutat, igaz csak néhány (biztos jobbmódú) rétegben. Gyúró mellett egy külterület fekszik: Gyúró-puszta (1931 előtt létezett még egy tanya: Mogyorós tanya). 231 A puszta lakossága már a polgári korban jelentősen csökken, 1910ben még 154, 1930-ban csak 90 lakója volt (a lakók közül 80 a mezőgazdaságban dolgozott). 232 A község a Fejér megyei harcok idején hosszú ideig közvetlenül a frontvonal mögé került, bár már december 24-én felszabadult.

233