Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Záborszky Miklós: Gyúró

zabot tengerit burgonya 488 m. holdon 9— 8 pm/hold 4162 p. mérő 475 m. holdonl2—10 pm/hold 5450 p. mérő 125 q 42—54 q 5790 q (Az adatokat itt is összevontam, de az átlagtermés eredményeknél az első a gyúrói, második a kuldói átlag.) A főbb mezőgazdasági termények vetésterületének aránya 1936-ban:

141 búza 27 százalék, rozs 2 százalék, őszi árpa 5 százalék, tavaszi árpa 7 százalék, zab 7 százalék, kukorica 25 százalék, baltacim 9 százalék, zabos bükköny 10 százalék, burgonya 1 százalék. Ezek szerint a vetésterület több mint a felét a búza és a kukorica foglalja el. (Érdemes felfigyelni arra, hogy a búzatermelésnek ősi hagyományai vannak, és a rozstermelés viszont csökkent.) Bár a búza- és kukoricatermelés jó termelési feltételekre vall, mégis feltűnő, hogy jóformán teljesen hiányoznak az ipari növények, zöldségféléket csak 7 hektáron (0,05 százalék), hüvelyeseket 3 hektáron termelnek. Ez azt mutatja, hogy a piacra termelés és a belterjességre való törekvés teljesen hiányzik. A kisgazdaságok terméseredményeinek kimutatása 1931ben:

142 Gyúró Kuldó búza 4,50 q 4,50 q rozs 4,50 q 4,50 q tengeri 7,50 q 7,50 q burgonya 30 q 30 q Gyúró — mint már feljebb említettük — a székesfehérvári káptalan birtoka volt. A káptalan az 1895-ös gazdacímtár szerint 1583 kat. hold területtel, ebből 1184 kat. hold szántófölddel, 1911-ben 1618 kat. hold területtel, ebből 1227 kat. hold szántófölddel, 1935-ben 1256 kat. holdból 1064 kat. hold szántófölddel rendelkezett, tehát a szántóföld aránya hasonló az egész községéhez. 1935-ben az uradalom bérlők kezén volt: Kis Benő 120 kat. holdat, Kovács Ödön 254 kat. holdat, Schiffer Imre 207 kat. holdat bérelt, az uracklomnak majdnem pontosan a fele, 675 kat. hold viszont kisbériét volt. Ezenkívül Dréher Jenő rendelkezett 351 kat. holddal, amelyből a szántóföld 292 kat. holdat tett ki.

143 Mint arról már feljebb említést tettünk, a két faluban egyaránt lényeges volt a szőlészet már a feudális korban. 1863-ban 4310 akó bor termett.

144 (Ebből a kicsiny Kuldón 1750 akó.) Ugyancsak feljebb láttuk, hogy a szőlők területe állandóan változik. 1887-ben Gyúróhoz csatolják a Szentgyörgyi szőlőhegyet, mivel a birtokosok zöme kuldói és gyúrói lakos. Gyúró község és a szőlőhegy közt egyezség jött létre, hogy az adójuk után járuljanak hozzá a község költségeihez a szőlőbirtokosok.

145 1897-ben adják ki a hegyközségi szabályrendeletet, amely szerint a hegyközség ügyeit a közgyűlés intézi, és a hegyközség élén választmány áll hegybíróval.

146 A szőlő területe itt is csökken — mint az országban legtöbb helyen •— 1895-re 1869-hez képest, de a szőlők teljes elpusztulása nem következik be, sőt 191 l-re több a szőlő mint 1869-ben volt. 1909-ben a szőlők zöme 3. osztályú.

147