Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Záborszky Miklós: Gánt

Záborszky Miklós GÁNT Gánt Fejér megye móri járásában fekszik. Lakóinak száma 1970-ben 1198; ebből 681 Gánton, a belterületen, 316 a Bányatelepen, 149 Vérteskozmán, 51 Kőhányáson lakik. Kápolnapusztának összesen 1 lakója van. Vérteskozma a központtól 13, Kőhányás 8, Bányatelep 3,2 km-re fekszik. Autóbusz mindenütt van, de a központnak és Bányatelepnek a 24,5 km-re fekvő Székesfehérvár, Vérteskozmának a 7,7 km-re fekvő Szár, Kőhányásnak Oroszlány (8 km) a vasútállomása.

1 A község közigazgatási területe különböző eredetű és rendeltetésű településeket foglal magában, jóllehet a lakosság túlnyomó része a „központi belterületen", azaz Gánton él. Gánt és Kápolna Csókakő tartozékai voltak, és a Hochburg örökösök birtokolták őket, Kozma és Kőhányás a gesztesi vár tartozékai, a hatalmas csákvár—gesztesi Eszterházy uradalom részei voltak egészen a felszabadulásig. Gánt és határa teljes egészében a Vértes töréses szerkezetű táblás röghegységéhez tartozik. Földtani felépítése egyveretű. Főtömege felsőtriasz dolomitból áll, melynek nagyobb része kemény, tömött, többnyire jól rétegzett pados kőzet. Szerkezete helyenként durvaszemű, kristályos. A fődolomit mintegy 180 millió évvel ezelőtt képződött tengeri üledékes kőzet. A Gánti medencét kb. 60 millió évvel ezelőtt kialakult alsóeocén rétegösszlet tölti ki, amely tarka agyagból, édesvízi melaniás mészkő és mészmárgából, barnakőszén zsinórokat tartalmazó agyagból és mészkőből áll. Ez a vízzáró alsóeocén rétegsor volt a fedője a gánti bauxit összetételnek is. A főtömegében felsőtriász fődolomitból álló hegységi terület a másodkor és harmadidőszak folyamán többszöri tönkösödésen ment át. Mai letarolt tönkjellege mintegy 25 millió évvel ezelőtt alakult ki. Az újharmadkori tönkfelszínt a szerkezeti mozgások táblásán feldarabolták, főtömegét féloldalasan kiemelték, peremterületét pedig lépcsősen lesüllyesztették. Geomorfológiai jellegét ma is a töréses szerkezet határozza meg. Az egymás mellett sorakozó táblákat a fődolomit É-i irányú rétegdőlésével szemben DK-i irányú lejtősödés mellett lenyesett felszín jellemzi. A lenyesett felszín a hegység féloldalas kiemelkedésével egyidejűleg keletkezett, s ez valószínűleg a miocén tönkösödés eredménye. A táblákat kialakító ÉNY, DK irányú haránttörések és vetődések mentén merev futású eróziós völgyek vágódtak be, melyek a Gánti medencébe torkollva a hegységi területnek kitűnő lefolyásviszonyokat biztosítanak. A táblásán fel-