Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)
Záborszky Miklós: Gyúró
kusokét, de csak olvasásra. Javadalma 10 forint és 10 mérő búza, 15 font hús, 15 font só és faggyú, 4 mérős szántóföld, 2 öl tűzifa. 101 1781-ben 17 gyermek (12 fiú és 5 lány) jár a katolikus iskolába. 10 " 1783-ban a katolikus rektor a közösségtől 10 Forintot és 10 pozsonyi mérő búzát kap. 2 szobás lakással rendelkezik, melyekből az egyik tanterem. Régi módon tanít. Tanulói száma 30, közülük 19 fiú, 11 leány. 103 (Itt is igen nagy a különbség az 1781—83-as adatok közt, és feltűnő, hogy 1783-ban több a lány.) Az is látszik, hogy a református iskola ekkor még sokkal nagyobb, mint a katolikus. Az 1841-es jelentés szerint 50 gyerek jár télen (35 fiú és 15 lány) iskolába, nyáron pedig kevesen. Az iskola jó! Felszerelését a földesúr költségén készítették, a fűtést, tankönyveket, írószereket is a földesúr és a szülők közösen szerzik be, „mindazonáltal fogyatkozás vagyon némelykor". A tanító praeparandiát végzett. A földesúrtól fél telkes rét, kukorica-, kender- és káposztaföldeket kap, melyeket részben a község, részben a katolikus lakosság művel. Minden tanuló után kap 1/4 mérő pesti zabot. Tantárgyak: hittudomány, bibliai históriák, írás, olvasás, számolás. A tanító „született magyar". 104 Az összeírás kedvezőbb helyzetet mutat, mint a református iskola esetében, hisz ritkaság, hogy az iskola állapotával meg legyenek elégedve. Ez jelen esetben természetes is, hiszen a katolikus iskola élvezi a földesúr támogatását. Az evangélikus iskoláról első adatunk az 1841. évi jelentés. Az evangélikus iskolába 75 (39 fiú, 36 lány) 5—10 éves korú gyermek közül csak 49 (27 fiú, 22 lány) jár télen, nyáron pedig nagyon kevesen. Az oskola alkalmatlan — javítást kíván. A könyvek, íróeszközök, fűtés a szülőket terheli, az iskola felszerelése az ecclésia gondja. A tanító Sopronban tanult. Magyar nyelven folyik a tanítás. Tantárgyak: vallástudomány, Lutherféle katekizmus, bibliai históriák, földleírás, számvetés, írás, olvasás, éneklés. 105 Segédtanító egyik iskolában sincs. A jelentés szerint legrosszabb helyzet az evangélikus iskolában lehetett, pedig még ekkor is ők voltak többségben a faluban. 1842-ben a református és evangélikus iskola szűk volta miatt alkalmatlan a tanításra. 106 Gyúrón, bár a község földesúri birtok, a jelek szerint már a középkorban is éltek nemesek. 1727-ben a komáromi jezsuita rendház szuperiorja engedélyt adott nemes Ivanovich Mihálynak, hogy Gyúró községben lakhasson, és ott gazdálkodjon. Ennek ellenében két részletben 12 forintot kellett fizetnie, és kilencedet adnia. Ha a jobbágyok részéről sérelem érné, a rendház főprefektusához kell fordulnia. 107 Érdekes módon sem Ivanovich Mihályról, sem a családjáról további adataink nincsenek. 1745-ben viszont 2 nemes árendás él a faluban, Réghi László, aki egész telket árendál (12 forintért) és Kónya István, aki fél telket. A falut csak forsponttal segítik. 108 1749-ben Kónya István 1 forint, Réghi László 2 forint taksát ad. 109 1807. március 10-én nemesi bizonyságlevelet kap Kónya Mihály és István a nemesi közgyűlésen. 110 1809-ben 6 nemes él Gyúrón (Kónya István, Lázár István, Puskás Ferenc, Puskás István, Régi István, Régi János). 1818-ban 9, 1828-ban 12 nemest írtak össze. A régi családnevek mellett feltűnik egy új, az Elekesé.
