Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Záborszky Miklós: Gyúró

1846-ban 9 nemes él j obbágytelken, közülük egy fél telket, három negyed telket, a többi 6 csak úrbéri házhelyet birtokolt (tehát gyakorlatilag zsellér). Az összeírás azt mutatja, hogy bár 100 év alatt a nemes családok száma nőtt, a kezükön levő jobbágytelkek aligha. A gyúrói nemesek zöme gyakorlatilag túlnyomórészt a legszegényebb paraszti sorba jutott.

111 Érdemes megjegyezni, hogy Gyúrón és Kuldón sok esetben ugyanazokkal a nemesi családnevekkél találkozunk. Kuldó kuriális hely, lakóinak zöme nemes volt, mégis előfordult, hogy egy nemes család, a Kónya Gyúróról kerül Kuldóra, ill. olyan, hogy egy kuldói család egyik ága Gyúróra került (a Lázár család esetében).

112 A két családdal részletesebben Kuldó történeténél foglalkozom. A megyei közigazgatáshoz kevés irat érkezett Gyúróról. így több ízben kértek a katonaságtól felmentést. 1802-ben a község elöljárói kérik, hogy Cziczola Istvánt bocsássák el a katonaságtól, miért 1792-ben állították katonának, amikor három testvére maradt otthon. Azóta egyik testvére meghalt és két kiskorú árvát hagyott hátra. Nevezett munkájára szükség van, mert egy sessiot kell megmunkálnia. A család hajlandó más katonát állítani helyette. A megye a kérelmet pártolólag felterjeszti. 1804-ben Tallos Sámuel kéri, hogy fiát a katonaságtól bocsássák el, mivel özvegy édesanyjának nincs, aki 1/2 jobbágy telkét megművelje. Az özvegy vállalja, hogy másik katonát állít. A megyei közgyűlés a kérelmet pártolólag felterjeszti.

113 1810-ben Végeli András kéri, hogy a kincstári fuvarban túlzottan igénybe vett és elpusztult lovai helyett kártérítést adjanak. A közgyűlés ezt a kérelmet is pártolólag felterjeszti, hasonló módon Udvari János leszerelési kérelmét is 1810-ben.

114 1833-ban jelentik, hogy a katonák Magyar István háza mögött levő kerten keresztül mentek. Miután Magyar István felszólította őket, hogy távozzanak, a katonák verekedést kezdtek, többek közt öreg embereket és asszonyokat is megvertek. Az egyik megvert ember felgyógyulásához a remény kevés. Ujabb jelentés szerint a katonák közül többet fogdába zártak.

115 Közmunkákról csak egy adattal rendelkezünk. 1833-ban a híd megrongálódott, helyette újat kell építeni. Ehhez a földesúr megajánlotta a követ és meszet. Ha faragott kőből készítik, akkor 78 Ft-ra menne az ár, és a kőművesmunka. Ellenkező esetben 86 forintba kerülne. A közgyűlés kőhidat rendel, de faragott kő nélkül.

116 A feudalizmus utolsó éveiről Fényes Elek adja a legjobb összefoglalást. E szerint Gyúró magyar falu Fejér megyében egy patak mellett, 310 katolikus, 232 református és 345 evangélikus lakossal. Katolikus és református anya-, evangélikus leányegyházakkal. Határa szűk, van szőlője, jó rétje, erdeje. Földesura a fehérvári káptalan, utolsó posta Buda.

1

" Az 1848. évi márciusi forradalomnak különösebb hatása nem volt, legalábbis adattal erről a korszakról mindössze annyiban rendelkezünk, hogy tudjuk, március végéig Gyúrón 59 nemzetőrt írnak össze.

11

" A megyei bizottmány tagja a falu jegyzője és bírája lett.

119 A szeptemberi napokban, amikor a szabadságharc első nagy csatáját készíti elő, majd vívja meg diadalmasan, a még alakuló honvédsereg, a falu sem vonhatja ki magát az eseményekből. Így 1848. szeptember 16-án a tolnai önkéntes sereg 1., 2., 3. százada érkezik a községbe.

120 Szeptember 17^én Berecz őrnagy nyugtatványa szerint a Borsod megyei nemzetőrök