Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Záborszky Miklós: Gyúró

gyonbevallás szerint 1785-ben a katolikus templom a földrengés alkalmával összedőlt.

94 Tekintve, hogy ez semmi esetre sem lehetett plébánia, valószínűleg csak egy kápolnáról volt szó. Iskolák közül is a gyúró—kuldói református iskola a leglátogatottabb. Nem tudni, milyen elgondolás alapján, működésének kezdetét egy század eleji irat 1650-re teszi.

39 A gyúrói—kuldói iskoláról első reális adatunk 1745-ből való. E szerint a mesternek két földje van, 3—3 pozsonyi mérő alá való, egyiket őszivel, másikat tavaszival vetik be.

96 1770-ben a református tanító Dobozy Ferenc. Téli hónapokban 40 tanítványa van, akiket olvasásra, írásra oktat. Javadalma 13 Forint, 15 mérő gabona, 7 mérős szántóföldjét művelik, 1 kocsi széna, 2 öl tűzifa. 1783-ban a tanító a két kommunitásból évi fizetést kap, természetbeni juttatást. Régi módon, magyarul tanít, 71 tanítványából 23 leány.

97 Az 178l-es összeírás szerint csak 46 tanítványa van, ebből 34 fiú.

98 (Számos Fejér megyei faluból maradt ránk az iskoláról 1781 és 1783-as összeírás, és sok helyen található ilyen méretű ellentmondás a kettő között. Ennek okát sajnos nem ismerjük.) összehasonlítva a többi korabeli iskolával és a lakosság lélekszámával, az iskola ellátottsága és látogatottsága nem rosszabb az átlagosnál. 1816-ban (jóllehet az iskola vagy Kuldó—gyúrói vagy egyszerűen küldőiként van feltüntetve, jelen esetben kizárólag mint gyúróit említik) az iskolamester a református egyháztól kapott 15 Forint értékű gabonát, hús, faggyú váltsága fejében 4 forintot, 2 öl fát. Az iskolamester egyúttal a kuldói jegyző is, amiért 5 Forintot kap. Az egyházi visitator olyan ritkán megy ki az iskolába, hogy nem is ismerik. A faluban úgy tartják, „Ha dologtevő nap öt-hat gyermeknél több nem mehetne iskolába, legalább vasárnapokon megjelenhetnének szép számmal."

99 Az iskola helyzetét az 1841-es jelentés alapján ismerjük legpontosabban. E szerint: „Gyúrón és Kuldón a református részről vagyon gyermek 104" (67 fiú, 37 lány). Múlt télen 81-en jártak, nyári iskola nem volt. Az iskola „ház" Kuldón van, „meglehetős" állapotban, de szűk és alacsony. Télen a gyerekek sorban visznek fűteni való szalmát!, könyveket, írószereket a szülők adják, a padokat az eclésia csináltatja. A tanítónak fizetése az eclésiától 15 Forint, 15 pesti mérő rozsos búza (kétszeres), sóra és húsra 4 Forint, vajra 2 Forint, minden oskolába járó gyerektől 1 véka zab, 1 csirke és 1 garas. Tanulják a hittudományokat (ó- és új testamentumi históriákat Osztervald útmutatása alapján röviden), erkölcsi kategóriákat, apostoli hit formáját. Végre a természeti tudományokat és földleírást. A tanító „született" magyar, a tanítás nyelve magyar.

100 Jóllehet, elég pontos és sokoldalú a jelentés, különösebben jellegzetes vonást nem találunk benne. Az iskolába járó tanulók aránya a .gyermekekhez képest, a fiúk és lányok aránya (sokkal több fiú mint leány jár) a tanító elsősorban természetbeni jövedelmei, valamint az elsősorban vallási jellegű tanítási anyag (a természettudományok másodrendűek, írást, olvasást, számolást meg sem említi) nemcsak a megyében, de országosan is általánosak. Talán feltűnő, hogy kiemeli, hogy a tanító „született magyar". A plébánia még nem működik, de 1770-ben már rendelkezik katolikus iskolával. A tanító Danics András, 18 katolikus és evangélikus gyermeket tanít, ugyanakkor amikor az evangélikusok száma jóval felülmúlja a katoli-