Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)
Záborszky Miklós: Gyúró
A legrégibb idők óta a két falunak közös lelkésze volt. A lelkészeknek — tekintve, hogy a földesúr katolikus, sőt egyházi intézmény — állandó küzdelmet kellett folytatnia a vallásgyakorlatért. Különösen heves küzdelem bontakozott ki 1732 után. Ekkor akarják először renoválni az oratóriumot, de ettől a földesúr (a komáromi jezsuita házfőnök) eltiltotta őket. 81 1775-ben a falu reformátussága a romladozó oratórium megújítására kér újólag engedélyt. Az officiálisok szerint az oratórium É—D és Ny-i falai sárral ragasztott kőből, keleti oldala vályogból készül teteje nád. Mennyezete belülről deszka, padlózata tégla. Igen rossz állapotban van, bedőléssel fenyeget. Az oratóriumot nagy ünnepéken Vál, Etyek, Martonvásár és Baracska reformátusai is használják. Gyúrón 118 felnőtt és 93 15 éven aluli gyermek, Kuldón 93 felnőttes 74 15 év alatti református lakos él. Ezek befogadására a jelenlegi oratórium nem elegendő. Az oratórium építéséhez szükséges anyagiakikai rendelkeznek. 82 A megye még ez évben vizsgálatot rendel el. 83 A következő évben Gyúróról jelentik, hogy a kijavításához szükséges összeg rendelkezésre áll, 300 Forint. 84 Az ügyben 1776. aug. 26-i megyei közgyűlés határoz. A határozat szerint a kérelmet viszautasítják azzal az indokkal, hogy a Gyúró és kuldói reformátusok gyakorolhatják vallásukat a községtől félórányira levő Kajászószentpéteren is, és az oratórium kijavítása és bővítése az adózó nép terheinek növekedésével járna. 85 A református lakosság kérésétől nem állt el, és 1780-ban engedély nélkül 4—5 gerendával aládúcolják az épületet, és tetejét 4—5 kéve náddal javítják. E templomban istentiszteletet is tartanák. A kivizsgáló szolgabíró további istentisztelet tartását megtiltja és Kajászószentpéterre irányítja őket. 86 1780-nal kezdődik II. József uralkodása, ami egyúttal a türelmi rendelet közeli bevezetését is jelenti. Így nem csoda, hogy 1782-ben Fejér megye javasolja a helytartótanácsnak a gyúrói oratórium helyreállításának engedélyezését, mivel az rövidesen összedől. Ugyanez évben beterjesztik az új oratórium tervrajzát is (alaprajzát és oldalnézetét), 87 ugyanakkor kérelmükkel együtt büszkén vallják, hogy emberemlékezet előtti időkre visszanyúlik szabad vallásgyakorlatuk. 88 A küzdelem végül is eredményesen végződik. A helytartótanács 1783. okt. 12-én megengedi oratóriumuk helyreállítását és hozzájárul vallásuk magángyakorlatához és pap bevezetéséhez. A prédikátor 1745-ben 2 6—6 pozsonyi mérős földdel rendelkezik, a falu az egyiket őszivel, a másikat tavaszival veti be. 89 A katolikus egyház megszervezése, bár azt a földesúr természetesen támogatja, sokkal később következett be. Ennek oka — mint feljebb láttuk — az volt, hogy a katolikusok száma igen alacsony volt. 1753-ban Vál filiája Gyúró. Az ottani plébános a jobbágyoktól 6 F 85 dénárt, máshonnan 8 F 98 dénárt, a tizenhatodból 2 F 55 dénárt kap. 90 1747-ben összesen 10 katolikus házaspár élt itt. 91 Később egyre nagyobb számban települhettek meg a katolikusok, és így 1824-ben már katolikus plébánia alakult. Bár az evangélikusok nagyobb számban éltek itt mint a katolikusok, mégis csak 1856-ban került sor az evangélikus lelkészség megalapítására. 92 1830-ra a katolikusok száma 310, evangélikusoké 345, reformátusoké 232. 93 Természetesen Kuldóval együtt ekkor is a reformátusoké a többség. Bár semmi egyéb adatunk nincs a katolikusok templomáról, egy va-