Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Záborszky Miklós: Gyúró

A legrégibb idők óta a két falunak közös lelkésze volt. A lelkészeknek — tekintve, hogy a földesúr katolikus, sőt egyházi intézmény — állandó küzdelmet kellett folytatnia a vallásgyakorlatért. Különösen heves küzdelem bontakozott ki 1732 után. Ekkor akarják először renoválni az oratóriumot, de ettől a földesúr (a komáromi jezsuita házfőnök) eltiltotta őket. 81 1775-ben a falu reformátussága a romladozó oratórium megújítására kér újólag engedélyt. Az officiálisok szerint az oratórium É—D és Ny-i falai sárral ragasztott kőből, keleti oldala vályogból készül teteje nád. Mennyezete belülről deszka, padlózata tégla. Igen rossz állapotban van, bedőléssel fenyeget. Az oratóriumot nagy ünnepéken Vál, Etyek, Marton­vásár és Baracska reformátusai is használják. Gyúrón 118 felnőtt és 93 15 éven aluli gyermek, Kuldón 93 felnőttes 74 15 év alatti református lakos él. Ezek befogadására a jelenlegi oratórium nem elegendő. Az oratórium építéséhez szükséges anyagiakikai rendelkeznek. 82 A megye még ez évben vizsgálatot rendel el. 83 A következő évben Gyúróról jelentik, hogy a kija­vításához szükséges összeg rendelkezésre áll, 300 Forint. 84 Az ügyben 1776. aug. 26-i megyei közgyűlés határoz. A határozat szerint a kérelmet visza­utasítják azzal az indokkal, hogy a Gyúró és kuldói reformátusok gyako­rolhatják vallásukat a községtől félórányira levő Kajászószentpéteren is, és az oratórium kijavítása és bővítése az adózó nép terheinek növekedésé­vel járna. 85 A református lakosság kérésétől nem állt el, és 1780-ban engedély nélkül 4—5 gerendával aládúcolják az épületet, és tetejét 4—5 kéve náddal javítják. E templomban istentiszteletet is tartanák. A kivizsgáló szolga­bíró további istentisztelet tartását megtiltja és Kajászószentpéterre irá­nyítja őket. 86 1780-nal kezdődik II. József uralkodása, ami egyúttal a türelmi ren­delet közeli bevezetését is jelenti. Így nem csoda, hogy 1782-ben Fejér megye javasolja a helytartótanácsnak a gyúrói oratórium helyreállításá­nak engedélyezését, mivel az rövidesen összedől. Ugyanez évben beter­jesztik az új oratórium tervrajzát is (alaprajzát és oldalnézetét), 87 ugyan­akkor kérelmükkel együtt büszkén vallják, hogy emberemlékezet előtti időkre visszanyúlik szabad vallásgyakorlatuk. 88 A küzdelem végül is eredményesen végződik. A helytartótanács 1783. okt. 12-én megengedi oratóriumuk helyreállítását és hozzájárul vallásuk magángyakorlatához és pap bevezetéséhez. A prédikátor 1745-ben 2 6—6 pozsonyi mérős földdel rendelkezik, a falu az egyiket őszivel, a másikat tavaszival veti be. 89 A katolikus egyház megszervezése, bár azt a földesúr természetesen támogatja, sokkal később következett be. Ennek oka — mint feljebb láttuk — az volt, hogy a katolikusok száma igen alacsony volt. 1753-ban Vál filiája Gyúró. Az ottani plébános a jobbágyoktól 6 F 85 dénárt, máshonnan 8 F 98 dénárt, a tizenhatodból 2 F 55 dénárt kap. 90 1747-ben összesen 10 katolikus házaspár élt itt. 91 Később egyre nagyobb számban települhettek meg a katolikusok, és így 1824-ben már katolikus plébánia alakult. Bár az evangélikusok na­gyobb számban éltek itt mint a katolikusok, mégis csak 1856-ban került sor az evangélikus lelkészség megalapítására. 92 1830-ra a katolikusok szá­ma 310, evangélikusoké 345, reformátusoké 232. 93 Természetesen Kuldóval együtt ekkor is a reformátusoké a többség. Bár semmi egyéb adatunk nincs a katolikusok templomáról, egy va-

Next

/
Thumbnails
Contents