Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Záborszky Miklós: Gyúró

luban, nem beszélhetünk. Igaz, mint feljebb már láttuk, arra lehet következtetni, hogy valamilyen török jellegű háziipar a hódoltság alatt létezett. Ennek azonban — ha létezett is a XVIII. sz.-ban — már nyomát sem látjuk. A két alapvető iparág, amely a XVIII. sz.-ban már általános, a malom és a kocsma. Már az 1720-as összeírásban megemlítik, hogy a malom jövedelme 10 Forint.

76 Mint láttuk, később a malom jövedelmének 1/3 része a földesúré, 1/3 a falué ás 1/3 a molnáré volt. A kocsma a földesúr kezén volt, és 1770-ben 85 Frt 15 dénár bevétele származott belőle.

77 1745-ben a mészárosnak és kovácsnak 1—1 „Földje" van. Ugyancsak feljebb volt már szó arról, hogy a mészárosnak milyen szolgáltatásai voltak 1741-ben. Á falusi iparosok és árendájuk:™ 1738. 1828. szám árenda mészáros 1 1 fl 75 dén. 1 kovács 1 2 f 1 1 molnár 1 1 fl 50 den. 1 takács 1 1 fl 13 csizmadia — 3 kerékgyártó —i 1 A kimutatásból világosan látszik, hogy a csekély számú iparos legfeljebb a helybeliek és a kuldóiak szükségletét fedezte. Kivételt a takácsok képeztek. A Dunántúlon többfelé található hasonló jelenség, ahol kendertermelés folyt. T. i. a takácsok valószínűleg csak télen dolgoztak, és nyáron vagy mezőgazdasági munkával foglalkoztak, vagy termékeiket vitték vándorkereskedőként piacra. A takácsok magas száma annak a jele, hogy az árutermelés kezd a XIX. sz. elején már kibontakozni, bár ennek ellentmond, hogy mind a 13-at a 7. osztályba sorolták. (Érdekes, hogy a legmagasabb osztályba, a másodikba csak a mészáros került.) Áz iskolák természetesen mint e korban mindenütt, az egyházak kezén voltak. Gyúrón három felekezet (római katolikus, evangélikus, református) hívei egyaránt megtelepültek. Evangélikusok és katolikusok (mint e kérdéssel később foglalkozunk) egyaránt kialakították saját egyházközségüket és iskolájukat. A református egyházközség és iskola egyaránt közös volt Kuldóval. Forrásaink hol kuldói, hol gyúrói ref. egyházközségről, illetve iskoláról írnak. Csak a XIX. sz. végéről származik megbízható forrásunk. Ekkor a ref. iskola Kuldón, az egyházközség Gyúrón volt állítólag már régóta. A legelső kimutatás szerint 1751-ben 32 evangélikus, 17 református és 9 katolikus család él.

79 Vagyis a katolikusok vannak a legkisebb számban. Viszont a reformátusokhoz hozzá kell számítani Kuldó teljes lakosságát, ami ekkor kb. 15—20 család lehetett. Tekintve, hogy Kuldón oly kevesen laktak, hogy (bár a lakosság számának túlnyomó részét ők alkották) a gyúrói reformátusok száma magasabb volt a kuldóiakénál, a református egyházközség és iskolára vonatkozó adatokat jelen dolgozatomban tárgyalom. Az egyházközségek közül az első a református volt. 1628-ban választották első lelkészét.

80