Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Záborszky Miklós: Gyúró

Erdeje a parasztságnak nincs, de az 1768. évi urbárium szerint „tűziés épületfájuk elegendő", vagyis az urasági erdőben faizási joguk van. Ugyancsak az urbárium megemlékezik arról, hogy a nádasból 1500 kéve nádat termelnek ki. A jobbágyság jogi helyzetéről 1768 előtt adatunk nincs, de az urbárium szerint mindnyájan szabadon költöző jobbágyok.

70 A következő kérdésünk, hogy miből és mennyi jövedelemmel rendelkezhetett az uraság gyúrói birtokaiból. Az első kimutatásunk a gyúróiak szolgáltatásairól 1732-ből származik. E szerint a komáromi jezsuita rendháznak adtak évenként: 69 Ft cenzust, 24 ludat, 46 kappant, 50 tyúkot, 120 tojást, 14 icce vajat, 1 őzet, 1 hizlalt ártányt, 12 szekér szénát.

71 Ez a kimutatás tehát még csak a szolgáltatásokat tartalmazza, de nem beszél a majorsági földről és hiányzik belőle a robot megnevezése is. Talán akkor nem is volt majorsági gazdálkodás csak legeltetés az eke alá nem fogott területen. 1745-ben az uradalom már rendelkezik nagyobb majorsági földdel is. Így 32 pozs. mérő a váli földben, 25 pozs. mérő Farkasfáján túl, Etyek felé két föld, egyik a malmon alul 30 pozs. mérő, a másik a malmon felül 38 pozs. mérő. Rétje nincs, de a contractus szerint adnak 12 szekér szénát a parasztok. A malom vámja 3 részre oszlik, egy rész a falué, másik a molnáré, a harmadik az uraságé. Zámor felé esik egy harasztos erdő, 2 nemes ember árendás, és ezek árendája 18 Forint. A mészáros ad az uraságnak 25 font faggyút, a pásztornak 1 harmadfű bőrt.

72 Mint országszerte, Gyúrón is az 1768. évi urbáriumban összegzik a jobbágyok terheit. E szerint terheik 1439 1/2 nap marhás, vagy helyette 2879 nap gyalogrobot, 56 Ft census, 22 öl tűzifa, 132 font fonás, 22 itce kifőzött vaj, 41 kappan, 41 csirke és 264 tojás. Minden egész helyes 3 Forint censust fizet. A községben levő malom harmadrészben a jobbágyoké, de ha a víz elapad, a Dunára járnak őröltetni.

73 Az 1770—1777. évek közötti kilenced jövedelemről szóló kimutatást feljebb közöltük. A tized jövedelmet a veszprémi püspöktől az uradalom bérelte. Pontos jövedelemkimutatás 1774-ből származik. E szerint: az uradalomnak jár 753 igás és 1462 1/2 gyalogrobot, ebből felhasználnak 355 igás és 430 gyalogrobotot. A kilenced jövedelmet feljebb ismertettük. Az uradalom 3 nyomásban allodiális szántót bír, ebbe vetnek 46 mérő búzát, 55 mérő árpát és 14 mérő kukoricát. Az allodiális rétről 15 kocsi a széna. A mészárszék árendájáért a mészáros 25 font faggyút és 6 nyelvet ad. Kocsmáinak 138 2/4 akó bort és 5 akó pálinkát. Ebből a tiszta bevétel 244 ft 84 1/3 den. A kétkerekű vízimalom 1/3 része az uradalomé. A falu területén erdő van, ez is az uraság birtoka.

74 1845-ben készül el a község úrbéri rendezési térképe. A belsőséget körülveszi a gazdák földje, mely 13 dűlőre oszlik. A kenderföldek és szőlőhegy egy tagban fekszik a belsőség mellett, ugyancsak külön dűlőben fekszenek a benificialisok (javadalmasok, feltehetőleg a plébánosok és lelkészek földjei). Az uradalom földjei a községtől északra fekszenek.

73 A gazdaság másik ága a mezőgazdaságon kívül az ipar. Gyúrón természetesen tulajdonképpeni iparról, mint a legtöbb XVIII—XIX. sz.-i fa-